Mit tennél akkor, ha 43 éves gyermektelen nőként (védekezés mellett) teherbe esnél egy nálad 18 évvel fiatalabb fiútól, akitől nem akarhattál komolyabb kapcsolatot?
Biztosan kívülről egyszerűnek tűnik a kérdés, a döntés természetesen az enyém, csak kíváncsi vagyok az emberek reakciójára.
Elvált és 40 éves korom óta lényegében a gyermekvállalásról magában lemondó nőként jöttem össze két évvel ezelőtt egy nálam 18 évvel fiatalabb fiúval. Természetesen mindketten tisztáztuk, hogy ez egy múló kaland lesz az életünkben. Védekezés mellett azonban most teherbe estem.
Az első gondolat bizonyára az, hogy el kell vetetni, nem lehet a másikat azzal terhelni, hogy ha nem lehet komoly kapcsolat, akkor legyen apa. De mégis: akinek talán ez az utolsó esélye, ebben az életkorban, amikor lélekben már lemondott arról, hogy gyereke lehessen, és mégis, tudja hogy az apja egy rendes ember - vajon mindenki így tenne? Csak kíváncsi vagyok arra, hogy valaki bele tudja-e magát élni a helyzetembe, és mit gondol erről.
(Egy megjegyzés: biztosan sok embernek jut eszébe, hogy nem mondok igazat, amikor védekezés melletti teherbe esésről írtam. Mert biztos direkt intéztem így. De ez tényleg nem igaz, soha nem tettem volna ilyet. Ez valóban egy véletlen helyzet, amit senki nem szándékozott.)
válasza: válasza:Anyám 42 évesen szült, most 20 éves vagyok, és életem legszebb éveit azzal töltöm, hogy az Alzheimeres 62 éves anyámat istápolom, aki néha már fel sem ismer. Ezen kívül is vannak egészségügyi problémái, cukros, magas a vérnyomása, és műtötték gerincsérvvel: érettségire úgy készültem, hogy őt pelenkázni kellett, mert műtét után nem tudott mozogni sem.
Apám 14 éves koromban halt meg, nem egyedül vállalt, de hát így alakult.
Minden tiszteletem a övé, hogy megszült és felnevelt, ne értsétek félre!
De én nem fogok 40 felett szülni, hogy ez az élet várjon az én gyerekemre.
válasza:
válasza:Egy ismerősöm 41 évesen "járt" így, bár ott nem tudom biztosan, hogy tényleg védekezés mellett történt-e a dolog, mindenesetre ezt mondta.
Ő megtartotta, az apával ugyan tartja a kapcsolatot, a gyermek is tudja, hogy ki ő, anyagilag is támogatja, de a mindennapi életükben nem vesz részt, így egyeztek meg. Az anyagiak az anya részéről rendezettek (nem írtad, veled mi a helyzet ilyen téren), ráadásul az anyai nagyszülők is elfogadták, sőt támogatják a nőt továbbra is. Ma már 3,5 éves a kisfiú, boldog, kiegyensúlyozott, az anya már újra dolgozik (bölcsibe adta 2,5 évesen a gyereket, most már persze ovis) az élete legjobb döntése volt, azt mondja.
A te életed, csak te dönthetsz.
válasza: válasza: válasza:7: Lehet, félreérthető volt, de akkor kellett pelenkázni, mikor megműtötték gerincsérvvel. Az után elég gyakori, ha valaki nem aktív.
Egyébként pedig 50 éves kora óta rokkantnyugdíjas, nem dolgozik egyáltalán.
62 évesen pedig nem ritka, hogy valakinek Alzheimere van. :(
Egész napos felügyeletet igényelne, de nekem muszáj dolgozni, pár órát van itt a gondozó, és otthonba nincs pénzem beadni.
A velem egykorúak ismerkednek, szórakozni járnak, strandra mentek nyáron, én meg azt vártam, mikor gyújtja fel a lakást, mert elfelejtette, hogy főzni kezdett.
Szóval kérdező, ezt is mérlegeld, hogy a gyereknek mennyire lesz jó, ha a nagymamájának néznek, és csak ti ketten lesztek egymásnak.
Én nem tartanám meg, de mindenki azt fogja írni, hogy igen, meg milyen öröm egy gyerek, mert könnyű máséval verni a csalánt.
Hidd el, ha ebben a helyzetben lennének, már rohantak volna abortuszra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!