Hogyan értessem meg vele, hogy én gyereket nem akarok? (legalábbis nem most! )
Azt szeretném, ha a kérdésemre azok válaszolnának, akik nem ítélkezni akarnak.
Tudom egyesek számára elfogadhatatlan lesz, amit írok. Pont ezért kérem, hogy olyanok írjanak, akik meg tudnak érteni.
A lényeg az, hogy évekbe telt, mire olyan lett a testem, amelyinre mindig vágytam. Soha sem voltam kövér, de egy pici súlyfeleslegem mindig volt. Testképzavarral is kezeltek. Ebből sikerült kikerülnöm, majd sok-sok edzéssel és étrend/életmódváltással sikerült elérnem azt az alakot, ami számomra az álom kategória volt. Most nagyon jól érzem magam és boldog vagyok, amiért ezt tartom is évek óta. A baj ott kezdődik, hogy a párom nem látott "oyannak". Nem látta mennyit szenvedtem, milyen áldozatokat kellett hoznom a mostani formámért. Ráadásul egy ideje, már nem fogyok hanem izmosodok. Egy terhesség most nagyon rosszkor jönne. Most méginkább csinálni akarom.
A párom ezzel ellentétben egyre gyakrabban jön a "baba témával". Hiába mondtam, hogy nem akarom és hogy így csak rossz vége lenne, belőle valahogy nagyon előtörtek az apai ösztönök. Sajnálom is, mert látom mennyire vágyik egy gyerekre és az ismerősök gyerekeihez is mennyire ért. De most adjam fel azt, amit szeretek csinálni? De ha én nem vágyok gyerekre? Várjak még, hátha megvárja míg én is akarom? De mi van, ha én egyáltalán nem is akarok majd? Olyat ígérjek neki amiben én sem vagyok biztos? Egyébként minden nagyon jó közöttünk. Szeretjük egymást. De ez most nagyon napirenden van. Most ezért szakítsunk? Lehet, hogy azért is van ez, mert ő öregebb? Én 25 vagyok, ő 37.
Mast akartok.Es eleg sarkalatos dologban akartok mast.Az egesz kapcsolatot ujra kene ertekelni.
Az exferjem is hangoztatta uton utfelen h kell a gyerek,nem akar jarokerettel oviba jarni erte stb.Sosem ment erte az oviba mert 2eves kor elott elhagyta ahogy az egyik valaszolo irta a jelenseget.
Persze vannak total jofej apatipusu gondoskodo ferfiak,de a csaladok nagy tobbsegeben az anya viszi a hatan a gyereknevelest,azaz te,aki erre nem all keszen.
Légy vele nagyon őszinte. Mondd el neki őszintén, hogy most nem akarsz gyereket, és lehet, hogy a jövőben sem.
Gondold át, hogy miért nem akarsz gyereket. Azért, mert félted az alakodat, vagy azért, mert egyáltalán nem akarsz.
Ha "csak" az alakod miatt, akkor nyugodj meg, egyáltalán nem kell, hogy elromoljon az alak terhesség alatt. Én egy grammal sem szedtem fel több kilót, mint amennyi a baba. És ha nem tunyulsz el terhesség alatt, akkor nem is fogsz többet felszedni.
Ha viszont azért nem akarsz gyereket, mert nem érzel rá késztetést, nem akarsz anya lenni, akkor ezt mondd meg neki. És tudatosítsd benne, hogy ez nem egy átmeneti állapot, hanem a döntésed.
Egyébként érdekes, hogy egészen addig, amíg a mostani páromat nem ismertem meg, belőlem is hiányoztak az igazi anyai ösztönök. Mindig szerettem a gyerekeket, és akartam is gyereket. De sosem volt olyan párom, akivel vállaltam volna. Egészen addig, míg a mostanit meg nem ismertem. Tudtam, hogy gyereket akarok tőle. És szerencsére ő is tőlem. :) Szóval ezt az egészet nem lehet erőltetni. Lehet az is, hogy párod nem az igazi számodra. nem ő életed társa.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!