Szerintetek nem gáz, hogy 18 evesen probalkozunk mert babat szeretnenk a 23 eves parommal?

Az már jó jel, ha felmerül benned/bennetek, hogy biztos jó ötlet-e.

Van valamilyen piacképes szakmád? Munkaviszonyod? 23 évesen (hacsak nem Mészáros Lőrinc fia a párod) nem hiszem, hogy családfenntartásra képes összeget keres a párod úgy, hogy nem viseli meg a családi kasszát a munkaviszonyod és a rendes jövedelmed (gyed) hiánya. Családi pótlékból a pelenka (se) fog kijönni.

Persze extrém kivételek vannak, de feltételezem, hogy anyagilag ez egy harakiri lenne. Szerintem várjatok még vele, dolgozzatok 1-2 évig, és utána hajrá.

Elég elkeserítő hogy "gáz - nem gáz", "ciki - nem ciki" vonalon mozgó éretlen gyerekek szeretnének gyereket nevelni nulla élettapasztalattal, nulla végzettséggel és munkaviszonnyal.

És persze majd jön és megmondja a tutit, hogy de ő milyen érett, hisz X éve komoly "kapcsiban" van....

Ha te úgy érzed, hogy nem gáz, akkor miért szeretnél megerősítést? Nem vagy elég felnőtt egy ilyen komoly döntés meghozatalához, hogy idegenek véleménye érdekel a témában?

Illetve ha szerinted is gáz, akkor miért fogtok bele? Erőlteti a párod?

"Mennyire keresett a végzettséged?"

18 évesen bizonyára mérnöki, orvosi vagy tanári diplomája van, esetleg két nyelvet beszél folyékonyan. Ugyanis kb. ebben az esetben nem jelent gondot az elhelyezkedés nulla tapasztalattal, X gyerekkel a háta mögött.

Ha szakmája van, az lópikulát sem fog érni, ha nem kiemelkedően tehetséges cukrász vagy hasonló, vagy nincs legalább 4-5 év tapasztalata.

1. Azt csináltok az életetekkel, amit akartok.

2. Biztos nem vállaltam volna ennyire fiatalon gyereket.

Miért?

2.0 Ennyi idősen azt hittem, hogy mennyi minden tudok az életről, megtaláltam életem párját, stb. stb. Pedig nem voltam ám hülye, álmodozó. Sok évvel később jól körberöhögöm magam ezért.

2.1 A gyerekkel otthon töltött idő alatt max GYEDet akartam kapni. (Nem mindenkinek van annyira jó keresete, hogy megkapja, de a lényeg a GYED megléte.)

2.2 Otthon szerettem volna lenni a gyerekkel legalább 2 évig, ideális esetben 2 évig, aztán 1 év 4 órában otthonról, aztán teljes munka. (Ez azért nagy adag szerencse volt, ami a 4 órás otthoni munkát illeti. Szerencsére meg tudom ezt így tenni, rugalmas a munkám.)

2.3 Nem akartam, hogy problémát jelentsen a munkába állás a gyerekkel. 5 év szakmai tapasztalattal egyetem mellett és után, rugalmas munkával ez szintén nem gond. (A lényeg a munkatapasztalat.)

3. Nem akartam nyomorogni. 18-20 évesen sokkal rosszabb anyagi helyzetben voltam, mint 26 évesen, mikor a lányunk érkezett. A férjem 23 évesen szintén sokkal rosszabbul keresett, mint 29 évesen. Szerettünk volna egy jó életszínvonalat és legalább megadtuk magunknak a lehetőséget, hogy ezt meg is teremtsük. Ha nem jött volna össze minden eltervezett dolog, máshogy alakulnak a dolgok, akkor persze nem várunk 40 éves korunkig, de legalább az esélyt akartuk, hogy jól éljünk.

Hát, nagyon jól élünk. A mérnöki diplomára beáldoztunk 7 évet, cserébe innentől kezdve egész életünkben élvezhetjük ennek a gyümölcsét. -> Szeretett munka, magas fizetés, lehetőségek, sok szabadidő a családdal, élmények a gyerekeknek és magunknak, és nem utolsó sorban a lehetőség, hogy támogathassuk anyagilag a gyerekünket egyetemi tanulmányaik alatt is, még lakást is kaphatnak (vagy akár csak besegíteni nekik lakásvásárlásban).

4. Még mindig azt csináltok, amit akartok. Magamat gáznak éreztem volna.

De igen gaz! Gondolom megcsak max erettsegid van... Ha van mar egyaltalan. Szakma meg semmi.

En nem szulnek anyamnak...h majd o nevelje ..mikor neked elpen eleged van a gyerek sirasbol,es inkabb bulizni mesz a haverokkal!

Nem hiszem,hogy evek ota lenne munkad..illetve megtakaritott penzed annyi,hogy neki vaghass egy babanak...

O nem egy jatek...hogy ha meginkd,felretolod! O mindig ott lesz!