Pár napja pozitívat teszteltem, orvosnál még nem voltam. Hónapok óta tervezzük, hogy szeretnénk babát, de most h megláttam a tesztet totál elbizonytalanodtam, akarom-e én ezt?

Én meg arra, hogy miért nem védekeztél akkor, ha nem volt fix munkád, és tudtad, hogy úgy nem akarsz gyereket.

Mondjuk én ezzel együtt nem látom tragikusnak a helyzetet.

Az ember anyagi helyzete bármikor változhat, fordulhat. és az anyagi tervezéssel az ember nem sokáig lát előre.

Ha már meglenne a babád, és pl. a férjed elvesztené az állását, akkor sem tennétek utcára a gyereket, hogy "bocs most nincs elég pénzünk", hanem megoldanátok.

Ha mi azt néztük volna, hogy mennyi pénzünk van, meg milyen anyagi biztonságunk, akkor most nulla gyerekünk lenne. De van három. És lett jó fix munkám (jelzem a harmadik gyerek után), most kaptam fizetésemelést nemrég. (Nem magamnak köszönhetően, mindenkiét megemelték), ezt csak arra írom, hogy változhat ez minden irányba, szerintem ha az ember nem nyomorog, akkor a gyermek vállalása nem függhet a pénztől, főleg ha vártátok, és vágytatok rá, és főleg hogy már meg is fogant.

"Illetve mivel a férjem szeretné, emiatt nem akarok h vele megromoljon a viszonyom ha esetleg "visszatáncolnék"

Tehát a férjed még nem is tudja ha jól értem?

Hát ilyenbe nem mennék bele hogy csendben elveteted és nem szólsz róla! Nincs olyan titok ami ki nem derül! Egy ilyen helyzetben kettőtöknek kell mérlegelni és döntést hozni!

Két tanáccsal tudnálak segíteni. Az egyik, hogy a legtöbb nő pánikol, mikor meglátja a két csíkot. Ez egy teljesen természetes érzés, ha van munkád, ha nincs. Majd elmúlik, aztán majd megint pánikolsz más miatt, ez így megy terhesen. Emiatt ne aggódj.

A második az, hogy ebben a helyzetben valóban nehéz munkát találni. De azért vannak alternatívák. A legfontosabb, hogy biztosított legyél. Biztosítási jogviszonyod sokféle módon lehet, pl. egyéni vállalkozóként vagy társaság tagjaként, de elárulom, hogy ha a szülés időpontjában épp álláskeresési támogatásban részesülsz, akkor is van jogviszonyod.

Szóval mielőtt butaságot csinálsz, keress fel egy tb szakembert, és járj utána, mik a lehetőségeid.

A férjedet ne is terheld ezzel az abortusz dologgal, ha arra kerülne a sor, szerintem örökre megváltozna a kettőtök kapcsolata is.

"A körülmények közepesek de így h én nem dolgozom rosszul érezném magam, h minden a férjem fizetne."

Elhiszem, hogy rossz érzés, de a férjed mit érezne, ha inkább elveteted a babát, mintsem elfogadd a segítségét?