Ti mit tapasztaltatok? Tényleg így van?

én sokszor nyugtattam őt(és magamat) amikor ideges voltam terhesen, és begörcsötem, mindig azt mondtam semmi baj nincsen, kedves elnyújtott hangon.

és amikor megszületett és sírva rámtették, valahogy rögtön megint ezt mondtam neki és igaz csukott szemmel még, de rám nézett fel és egyből abbahagyta a sírást :)

aztán megint kezdte mert elvitték szinte azonnal, hogy valahogy elkezdtem aggódni, miért olyan a körme amilyen, meg stb..

illetve újszülöttként ha sírt, ne azzal kezdtem hogy hirtelenjében felkapom, ,hanem jeleztem először hogy itt vagyok, úgy, hogy a mellkasára tettem a kezem, csend lett figyelt és mindig ezután vettem fel.

ezt kb 1 hétig csináltam, el is felejtettem, de később pár hónaposan volt, hogy megnyugtathatalanul sírt, hirtelen valahogy megint előjött belőlem ez, kezem a mellkasára, és egyből csend lett és figyelt, komolyan állítom, hogy emlékezett, igaz folytatta a sírást utána, kiderült hasfájós.

mindenesetre én mindig rámentem a kommunikációra hiszen ő is kommunikál a maga nyelvén, és várja is a választ :)