Abban a hónapban, amikor terhesek lettetek, megéreztétek, hogy sikerült?

én csak a tünetek alapján mentem tesztért, azon a héten a doki már 9 hetesnek diagnosztizált..

de volt annyi megérzésem, hogy húztam az időt, nem rohangáltam tesztekért, még "meg kellett érnem" egy pozi tezttel való szembesülésre :)

Szintén zenész. Folyton tesztelgettem de mindkét gyereknél úgy voltam "tesztel a fene" és ráhúztam 1-2 hetet.

Nem! akkor sikerült, amikor azt gondoltam, hogy nem sikerült :)

Nem ereztem meg.

Mindhárom terhességemnél az esélytelenség nyugalmával vártam hogy megjöjjön, ugyanis egyiknél sem voltunk együtt pont ovukor. Nővérem viszont első terhességénél alig várta hogy végre kimaradjon és tesztelhessen.

Nem igazán, inkább csak biztam benne.

Azt hittem, lekéstük az ovumat, de valahogy az együttlétet magát különlegesnek éreztem, úgy éreztem, hogy olyan befogadóvá válok testi és lelki értelemben is. Bizakodtam benne, hogy később volt ovum, ami nálam nem lett volna egyedi eset, de mikor 6-8. dpo körül megkérdezte a pedikűrös, hogy érzek-e valamit, merthogy meg szokták érezni, akkor valahogy kicsit felhúztam magam, mert semmit nem éreztem. A PMS-hez nagyon hasonló tüneteim is csak az esedékes menzesz körül kezdődtek. Azokból nem tudtam, mit gondoljak, mert nagyon hasonlítottak, de részben el is tértek. Én a korán tesztelős őrültek közé tartozom:D Volt egy rakat tesztem, a 11. dpo-n (utólag visszaszámolva, akkor a 13.-nak hittem, illetve az esedékes menzesz után volt már ez), szóval a 1.. dpo-n elég halvány, de egyértelmű, rózsaszín, időn belüli pozitív lett a teszt, úgyhogy én innen tudtam, megérzésem nem volt ezzel kapcsolatban, csak talán az a bizonyos együttlét sikerült olyan jól, amire rá tudnám fogni.