Ti éreztetek valamit abban a hónapban (fizikailag, lelkileg) hogy most sikerült a baba?

Egyrészről azt mondanám, hogy a rágörcsölés valóban nem segít. Másrészről viszont ha az én példámat nézzük, akkor meg t mondanám, hogy ez egy marhaság és tök mindegy, hogy rágörcsölsz, vagy nem, ha az a baba jönni akar, akkor jön.

Mi idén februárban próbálkozhattunk először, egy méhen kívüli terhesség után, ami nem volt tervezett egyébként. Azt gondoltam, hogy mindent bevetek, mivel csak egy petevezetékem van, biztosan beletelik majd jó időbe összehozni a babát. Van egy 4 éves kisfiunk, aki 1,5 évet váratott magára, anno.

Szóval februárban vettem ovutesztet, lelkesen tesztelgettem és amikor eljött az idő, én bizony mondtam a férjemnek, hogy most kell csinálni, ha romantikus, ha nem. :)

Március közepén azt éreztem, hogy tuti sikerült. Nem voltak tüneteim, csak úgy éreztem belül, olyan női megérzés. Aztán nemvárt előtt pár nappal émelyegni kezdtem és 3 nappal előtte csináltam egy tesztet, ami pozitív lett. El sem akartam hinni, hogy egy petevezetékkel, azok után, hogy a kisfiamat 1,5 év alatt hoztuk össze és utána sem védekeztünk 3 évig (max, annyi, hogy kb ovukor nem voltunk együtt), most mégis elsőre sikerült. A kislányom 2,5 hetes és itt szuszog a kiságyban.

Szóval nem tudom mi a helyes, nagyon nehéz ilyenkor okosat mondani. Egy biztos, ha egészségesek vagytok, akkor biztosan jön az a baba majd. Egyébként a kisfiamnál pedig pont az elengedés segített. Akkor több mint 1 év után azt mondtam, hogy ok nem érdekel a babaprojekt, mással fogok foglalkozni. Nyelvet tanulok, sportolok. Nem tesztelgetek minden hónapban, nem számolgatok. Erre a következő hónapban már nem is jött meg. :) Ami a testi tüneteket illeti a kisfiamnál a 9.hétig semmi tünetem nem volt. Még csak nem is pisiltem többet, nem fájt a cicim, nem volt hányingerem.

A kislányommal már nemvárt előtt émelyegtem, aztán jött a hányinger, hányás, 4 hetesen pedig már majdnem leszakadtak a cicijeim, annyira fájtak.

nekem felfázás érzéssel kezdődött, nem tudtam hogy terhes vagyok, az urulógusok elküldtek, hogy semmi bajom, így újabb és újabb urulógushoz mentem, már már kétségbeesve mert nagyon szenvedtem tőle.

amikor már fáradtság, hányinger is játszott és teszteltem és dokihoz mentem, akkor már 9 hetes terhességet diagnosztizáltak

visszaszámolva olyan 3-5 hetesen kezdődtek csak tünetek

Szia.

Mi a 3. próbálkozós hónapban hoztuk össze a picikénket.

Előző két hónapban én is mindig mindenben jeleket véltem felfedezni,de valahol mégis éreztem hogy nem sikerűlt.

Aztán augusztusban valahogy nem a megszokott módon csináltam dolgokat.

12 órás váltó műszakban voltam és vezettem egy füzetet a munkarendemről,hogy mikor kell estére vagy nappalra menni stb és mindig előre megírtam a soron következő hónapot.

Valamilyen oknál fogva a szeptembert nem írtam meg.

( Nehéz fizikai munkát végeztem és mindig is mondtam ha terhes leszek azonnal táppénzre megyek,nem akartam kockáztatni. )

Minden hónapban előre összeírtam hogy mit kell vennem fizukor,de akkor nem írtam fel tampont,pedig már nem volt egy db sem.

( Nem azért mert megfeledkeztem róla. )

A pozitív teszt előtti este azt álmodtam hogy babaruhákat kaptam ajándékba.

Iszonyú érzékeny lettem lelkileg is.

Szeritem ezek jelek voltak!

Nekem mindig fájtak a melleim ovu másnapjától egészen míg meg nem jött,most nem múlt el ez a fájdalom,de nem volt másabb,mint máskor.

Volt mindjárt megjön érzésem is,hamarabb mint kellett volna és kitarott kb a 7. hétig.

A derekam nagyon fájt,iszonyatosan,már akkor is mikor még csak sejtettem hogy babám lesz.

Egyszerűen éreztem hogy sikerűlt.

Nem volt bennem az a bizonytalanság mint előző két hónapban.

Szerintem ne keseredj el.

Sikerűlni fog,csak kicsit lazábban állj hozzá.

Hiszen egészségesek vagytok,tehát bármikor összejöhet.

Azt tudom mondani hogy ne azért szeretkezzetek a férjeddel mert babát akartok,hanem mert szeretitek,kívánjátok egymást.

Hajlamos az ember ilyenkor csak babaprojektként kezelni a dolgot.

Nekünk egyébként egy lazulós,bulizós este után sikerűlt.

Ez tuti!

Bulizni akartam egy nagyott még utóljára,mielőtt anyuka lennék :)

Akkor nem azon járt az eszem hogy most babát fogunk csinálni.

Fel a fejjel :)

18+5 hkm

Én éreztem. Nem tudom megmondani, hogy mit, de tudtam, hogy ketten vagyok.

Csöppentettem a tesztre és két percig néztem, hogy mi lesz belőle. De csak egy csík volt. Tudtam, hogy "hazudik". 2 perc múlva visszanéztem és már két csík volt.

Tudom hogy nehéz,mikor már elvagy keseredve,de nem szabad igy állni hozzá.

A rosszat könnyű bevonzani!

Nemtudom mennyi idős vagy,de ha a korod még engedi akkor ne görcsölj rá.

Tényleg nehezebben esik teherbe az ember,ha csak azon jár az esze mindig.

Szeressétek egymást a férjeddel,élvezzétek ki majd az ünnepeket és meglátod sikerűlni fog!

Azért szorítok hogy már most benned legyen a kis villalakó :)

Én sem éreztem semmit az égvilágon, pedig több jel is utalt rá, így utólag..

Elég rendszertelen volt a menzeszem, volt, hogy 2 hetet is késett, amikor teherbe estem, akkor meg már 3 hét után mentem el a dokihoz, hogy nézze már meg mi a franc bajom van, azt hittem valami hormonális zavar. De akkor már 6+4 hetes terhes voltam.

Fájtak a melleim nagyon, de azok mindig fájtak mensi előtt is 1-2 héttel már. Ekkor jobban fáj, sokkal jobban. Meg szurkált a jobb petefészkem is, de ez sem volt egyedi eset, más ciklusok alatt is előfordult.

Már 4 hónapja nem védekeztünk ekkor, és mégsem fordult meg a fejemben, hogy terhes vagyok, mert azt hittem, hogy az össze vissza ciklusaim miatt nem fog egyhamar sikerülni.

Minden jót kívánok és mielőbbi kismamaságot neked is :)