Normális, hogy egyik percben ilyen a kedvem, másikban meg olyan? Még csak most fogunk próbálkozni a babával

Félelem és izgalom mindig van ,hiszen egy új,ismeretlen dolog,hatalmas felelősséget kell vállalni,és nem 1-2 hanem 20 évig,de még utána is aggódni fogsz,hogy minden jól alakul-e a "gyerekkel" :)

Szerintem amíg ennyire rapszódikus a gyermekvállalási kedv NE vágjatok bele.

Fiatalok vagytok,várjatok egy pár évet .És de,fel lehet rá készülni . Én évekig így voltam vele,egyik percben akartam ,másik eprcben a hátam közepére sem kívántam volna egy gyereket. Aztán szép lassan kialakult mindkettőnkben,hogy igen,mostmár mindenféle szempontból optimálisak a körülmények,és szeretnénk "osztódni" :D És semmiféle pánik nem volt rajtam .Izgultam persze,vártam is,kicsit féltem is a szüléstől,de nem így éreztem magam,ahogy te leírtad.

És bocsánat ,hogy ezt mondom -ezen az oldalon ezért kövezés jár,mert nem az életkoron múlik stb,igen aláírom- de te például még nagyon fiatal vagy,nem csoda ha nem vagy biztos benne,hogy most van itt az ideje a gyereknek.

Hát valahol szerintem nem vagy kész rá és lehet a párod sem.

Amúgy amikor valaki babát akar azért ott vannak benne a kétségek, félelmek. Normális ez, de nem ennyire hogy sírj, pedig mégcsak nem is próbálkoztok. Már most be vagy ijedve, mi lesz ha terhes leszel, pedig elvileg ezt szeretnéd.

Amúgy hidd el, a terhesség egy dolog, ami utána jön az sokkal komolyabb, fárasztóbb, felelősségteljesebb.

Még fiatal vagy és a párod is az. Én már 30 fölött voltam mikor szültem, ekkor értem meg rá, ekkor éreztem azt hogy szeretnék babát. Addig is bennem volt, hogy majd lesz, de nem úgy hogy rögtön azonnal akarok egy babát.

Az hogy félelmeid vannak, hgoy egészséges legyen, persze mindenki aggódik. Terhesség alatt sok vizsgálat van, pont amiatt, hogy időben észrevegyék, ha van valami. De menj olyan dokihoz akiben megbízol, már van pl kombinált teszt, magzatvíz vizsgálat, azzal 100% a down kockázat szűrése. De még akkor is ott van a szülés ahol szintén lehet valami komplikáció...... De ha így fogod fel akkor sosem lesz gyereked, mert ezek mindig meg lesznek. Sőt mikor már a gyerek kicsit nagyobb és felmászik a kanapéra, de még lemászni nem tud és pont elfordítod a fejed és leesik...... na akkor is lehet baja, bár nem lesz :) csak azért mondom, hogy bármikor történhet bármi. Nem érdemes ezen parázni, hacsak nincs a családban valami komoly betegség.

Én nagyon úgy voltam a terhességgel hogy az hányással jár, hát sosem hánytam :) szóval ahány terhesség annyi féle lehet.

Várjatok még pár évet!

Szerintem is várjatok még. Normális egy kis félelem a hatalmas felelősségtől, mert az pici baba 0-24-ben rátok lesz utalva teljesen, ez nagyon nagy felelősség tényleg. De az nem normális, hogy már a próbálkozás gondolatára is eluralkodjon rajtatok a pánik.

Én 5 évvel vagyok nálad idősebb, a férjem egy évvel fiatalabb nálam, épp próbálkozunk, de egyikünk sem így éli meg, hanem boldog izgalommal. Amíg nem ezt érzitek, inkább ne, mert ha már ott a baba, nem lehet visszacsinálni.