Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Teherbeesés » Hány év sikertelen próbálkozás...

Hány év sikertelen próbálkozás után kezdenétek el az örökbefogadást intézni?

Figyelt kérdés
2009. nov. 30. 14:22
1 2 3
 11/23 anonim ***** válasza:
100%

Mi a véleményed?

Jó egy örökbefogadott gyermeknek megmondani az igazat, természetesen de tudtára adni a származása körülményeit...vagy jobb titkolni?

(Különvéleményen vagyunk a férjemmel.)

2009. nov. 30. 20:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/23 A kérdező kommentje:

ez nagyon szép és kedves volt...igazán...köszönöm...


úgy érzem, mi is odaadó szülei lennénk egy apróságnak..nem számít honnan jött, én már régen fontolgatom ezt a lépést, de férjem szerint még fiatalok vagyunk, próbálkozzunk. Mások azt mondják mi lesz, ha az örökbefogadás után leszek terhes...mi lenne? rögtön két gyermekünk lenne!!És nem bánnám, sőt!!! Sajnos a családunkban egy nő visszaadott egy kicsi fiút, amikor terhes lett... nem ezért, de nem tartjuk vele a kapcsolatot...elhihetitek milyen ember lehet az ilyen...

2009. nov. 30. 20:49
 13/23 A kérdező kommentje:
nem tudom...talán ha már felnőtt.. ha még kicsi, biztos szeretné megismerni a szüleit, kamaszkorban lehet hozzámvágná, hogy nem vagy az anyám... amikor már elég nagy és érett, akkor azt hiszem egy hosszú séta alatt elmondanám
2009. nov. 30. 20:51
 14/23 anonim ***** válasza:
74%

Szeretnék örökbe fogadni de irtózom attól, hogy ne tudja az igazságot. A férjem az ellenkezője, a tagadás híve.


(kedves 'örökbefogadott' jegyzetelő! ezzel semmiféleképp nem szeretném megbántani édesanyádék döntését, emlékét...ők, soraidból olvasva, biztos mindent nagyon jól csináltak...csak, hát mindannyian mások vagyunk.)

2009. nov. 30. 21:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/23 anonim ***** válasza:
100%
Visszaemlékszem a kamaszkoromra. Viszonylag jól kezelhető voltam,de szerintem,ha akkor is tudom az igazságot,el kezdtem volna keresni az "igazi" szüleimet. Nagyon jónak tartom,hogy szüleim megóvtak "ettől az élménytől" nagyon megzavart volna,ha gyerek-vagy kamaszfejjel tudom meg ,hogy egy gyönyörű,szőke,csodálatosan szép kék szemű "szülőanyám" van,aki a térség minden hímnemű egyedével jóban volt,csak én 5 eldobott gyerekéről tudok. Hogy ők tudnak-e valamit,nem tudom,mert hármunkat zárt örökbeadással adtak oda,egy intézetbe került,az általam feltalált adatok alapján valószínűleg bűnözó lett,egyről nem sikerült anyagot találnom. Sokan esküsznek arra,hogy meg kell mondani,biztos vannak annak is jó oldalai,én több mint 40 évesen felnőtt fejjel csak a szüleim jóságát,gondoskodását,szeretetét láttam ebben,és örülök,hogy nem mondták el,milyen rosszéletű vérrokonom van.Így csak az Ő családjuk az én családom,a másikhoz semmi közöm. Viszont olyat már sokat hallottam,hogy nyílt örökbefogadás után a vérszerinti "szülők" zaklatták,zsarolni próbálták a családot,a gyereket is az örökbefogadók ellen uszították,stb. Mikor keresőképes lett,visszacsalogattál,stb. A zárt örökbefogadással ezt is elkerülték édesanyámék. (Nem hiszem,hogy nem gondolták át,jogászok voltak) De erről még ma is megoszlanak a vélemények. Én nem szerettem volna a bizonytalanságot,akkor én kié is vagyok? Nagyon jó volt ez így. Gyerekként nem biztos,hogy ilyen objektíven láttam volna.De a döntés mindig a Ti kezetekben van,át kell gndolni mindkettőnek előnyét.hátrányát.
2009. dec. 1. 06:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/23 A kérdező kommentje:
nálunk is a férjem szkeptikus: minek elsietni.. mármint az örökbefogadást, de már minden vizsgálaton túl vagyunk és egyre rosszabb eredmények jönnek ki és drágább megoldások.... annyira nem hiszek a genetikailag örökölhető rosszban...szerintem egy örökbefogadott baba ugyanolyan csodálatos kis pici teremtés és igenis a tiéd, a gyermeked...butaség ez a "nem a te véred" 1 éve halt el a terhességem, azóta kiderült, hogy a férjem abszolút meddő...lombikozni nem nagyon szeretnék..így is utálom ha megjön, elég csalódás....nem kérek több parát
2010. máj. 26. 15:47
 17/23 anonim ***** válasza:
100%

én addig várnék amig egy véleményen vagyok a férjemmel.......

szerintem szép dolog egy gyereket örökbefogadni, lehet én is megteszem a jövőben, mert ezzel valakit hozzásegítesz az "élethez", de nem feltétlen helyettesíti a saját gyerek élményét, mert nem gyerek-gyerek...

a lombikot sokan elítélik, hallottam már h ez csak olyan "lombikbébi", ez a gyerek.....de mégis a szíved alatt hordod 9 hónapig.....de persze nem csak a "sajátodat" lehet szeretni, de a férfiak tudom ezzel máshogy vannak....sok szerencsét a jövőre nézve!

2010. máj. 26. 16:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/23 anonim ***** válasza:
100%

Szia!Szerintem ráértek még az örökbefogadással.Bátyámék is örökbefogadás mellett döntöttek mivel sógornőmnek komoly betegsége van.Másfélév várakozás után szóltak hogy van egy kislány aki nevelőszülőkre vár.Sógornőm ekkor tudta meg hogy babát vár!!!Egészséges kislányt szült :)

Az én esetem is hasonló a tieddel.1,5 év sikertelen próbálkozás után mentünk el orvoshoz.Kilettünk vizsgálva,sem a férjemnek sem nekem nem találtak problémát.Szegedre mentünk volna a Kaáli intézetbe de összetörték az autónkat.Olyan mérges lettem hogy úgy voltam vele ha lesz baba akkor lesz ha nem akkor nem.4 év után egyszer csak spontán terhes lettem :)Most 19 hónaps a kislányom.

2010. máj. 26. 20:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/23 anonim ***** válasza:
Szia!Mi a sokadik sikertelen lombik után kezdtük elindítani az örökbefogadást.Egyre kisebb volt az esély a saját picire, az elkeseredésünk meg egyre nagyobb.Ezért úgy döntöttünk megpróbáljuk az örökbefogadást.Korábban is beszéltünk róla, de még nem értünk meg rá.Ha lehet így mondani.Végül 3 évet vártunk a mi kislányunkra, aki nyilt örökbefogadás útján pár naposan került hozzánk.De megérte.Most egy tünemény 3 éves leányzónk van, aki csupa-csupa szeretet.Akik nem ismerik a történetünket azt mondják tiszta apa.Nem szeretnénk eltitkolni előle az örökbefogadás tényét, mert szerintünk nem is szabad.Előbb utóbb úgyis lenne, aki elmondaná neki és így legalább tőlünk tudja az igazságot nem mástól.Beszéljétek meg a férjeddel és ha úgy érzitek akár el is indíthatjátok az örökbefogadást.Így meglátjátok hogyan zajlik az egész és ha teherbe esel egyszerűen csak lemondod.Sokan vannak, akiknek azután jön össze, hogy beállnak a sorba. Nem egy csodás történetet hallottunk már mi is.Sok sikert kívánok nektek a babához akármi is legyen a döntés.
2010. máj. 26. 21:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/23 anonim ***** válasza:
Sziasztok,ha megengeditek én is leírnám a torténetem.20éves voltam amikor terhes lettem,2 honappal idosebb, amikor férjhez mentem.Gyonyoru kislányom szuletett, a férjem elhagyott amikor a kicsi 4honapos volt(megcsalt,kidobtam).Nem volt visszaut, és ami a meglepo nem is fájt ...jobb lett az életem nélkule.1 éve azonban, amikor már ugy gondoltam sikerul egyedul megteremtenem a korulményeket, férfikéz nélkul,rátaláltam egy csodálatos emberre.Elfogadott és elfogadta a kislányom is,aki ot apának szolítja.Nem az o vére, mégis sajátjaként szereti,neveli.Ma már ugy gondolom,sok férfinak elég ha egy csecsemo hozzáér,hozzábujik és ha ez naponta torténik,nem tudja nem szeretni.Ez hát a lányom torténete,akit így"fogadott orokbe" a párom, és nemsoká megszuletik a kistestvére.Sok ilyen eset van, de egyet mondhatok,minden sikerul,csak kelloen kell akarni és nem márol holnapra,hiszen itt is igaz: turelem, ido és annál tobb szeretet!
2010. máj. 26. 21:30
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!