Kedves Férfiak ti miért nem akarjátok?

"Szóval az lenne a kérdésem,hogy miért nem akartok babát? Tudom sok kivétel"

Rosszul tudod. Nem az a kivétel, aki akar gyereket, hanem az, aki nem. Szerintem ha ezt valaki komolyan gondolja akkor semmivel nem lenne szabad rávenni.

Mert elszáll a függetlenség, nem tud majd azt csinálni bármikor amit akar. A gyerek akarata szent, és nehéz egy férfinek, hogy egy gyerek "parancsoljon", "uralja" az addig megszokott nyugis életet. De ezt majd megszokja ;)

Esetleg még fél tőle, hogy jó apa lesz-e.

(31 éves férfi vagyok, egy 5 éves gyerek apukája)

Nem akart rávenni. Te se tedd. Ha egyáltalán nem akar gyereket, te pedig igen, akkor inkább szakítsatok.

Nincs "befutó tipp", csak egyedülálló kisgyerekes anyukák.

Érdekes amúgy, hogy ha egy férfi nem akar gyereket az főben járó bűn, ha egy nő nem akar akkor pedig az egész világ legyen megértő.

Írta valaki, hogy főben járó bűn, ha egy pasi nem akar gyereket? Hol olvastad? Én nem látok ilyet most...

Viszont egy elkeseredett nőt látok, akinél azt hiszem az lesz a legnagyobb gond, hogy nincsenek a párjával egy véleményen. Ha megvan a kellő összhang, akkor az életetekben szerepelni fog majd egy baba is.

Ha meg nem, akkor ne akarj ráerőltetni semmi, se könyörögni érte, mert annak csak te meg a gyerek innátok meg a levét.

Amúgy még fiatalok vagytok. Nálunk 30 év körül jött el az idő, amikor már nem sikító-frászt láttunk egy gyerekben, hanem valami sokkal jobbat. :)

Ha szeretitek egymást, akkor adj még egy kis időt, és beszéljetek sokat. Magyarázz és érvelj, csak ne erőltetve.

mi 6éve vagyunk együtt ebből majdnem 3év házasság,én már nagyon akartam a babát,férjem azt mondta hogy ő is akar gyereket DE NEM MOST,KÉSŐBB....aztán én csak "erőltettem",abbahagytam a fogamzásgátlot és elkezdtünk probálkozni,4sikertelen honap után látta a párom is hogy megvisel hogy nem jön össze a pici,vigasztalt hogy majd jön ha jönni akar,aztán 5.honapban terhes maradta,különösen nem ujjongott,sokszor rosszul is éreztem magam hogy ő nem akarja ezt a gyereket meg hogy én erőltettem,aztán ahogy teltek a hetek,honapok,nőtt a pocim,elkezdett mocorogni a fiam,láttuk 4D-n egyre jobban láttam rajta hogy várja már és szereti,mindig kérdezi hogy van a kisfia,beszél hozzá,simogatja a pocakom és sokszor elmondja hogy mennyire kiváncsi már rá és várja hogy kibujjon ugyhogy szerintem félt a szitutol az elején,a változástol,de idővel ez elmult benne és nagy szeretettel várja ő is a kisfiát ugy mint én!persze most is vannak félelmek hogy milyen lesz ha megszületik,hogyan tudunk gondoskodni rolla,meg ilyenek de majd ez is elmulik.remélem a te párod is hamar meggondolja magát mert nagyon jo dolog babát várni :)

35hkm