Beágyazódási tünet? Hányadik napon lehet a beágyazódás pé -és után?
2 napja szurkál a méhem,lehet beágyazódás?8 napon vagyok pé után.
kicsit ég a gyomrom,a hőm ma 37.2.
Tegnap 37.1 volt.kicsit érzékenyebb a melleim.
Lehet korán beágyazódás,vagy csak a 10 dik napon??Köszönöm aki válaszol.TI Mit éreztetek?
Nekem kb nemvárt előtt 1.5 héttel volt egy nap meg fog jönni érzésem. Valószínűleg az volt a beágyazódás!
Most 5 hetes vagyok!:-))
Az egyik petefészekböl kibocsátott petesejt csaknem azonnal belép a petevezeték nyílásába. Ahogy halad a méh felé (1,2 mm-t tesz meg percenként), éretté válik a spermiummal való egyesülésre. Ezt az érettséget a pete néhány órán belül eléri, miközben még a petevezeték felsö harmadában tart. Ebben az idöpontban kell odaérnie a spermiumnak, hogy a megtermékenyítés megtörténhessen. A spermiumok 2-3 mm-t haladnak elöre percenként és kb. 50 perc alatt teszik meg a 15-18 cm-es utat a petesejtig. Az egész periódus, amelyben a petesejt és a spermium egyesülhet, kevesebb, mint 24 óra. Ha ilyen egyesülés nem történik, a petesejt elhal és szétesik. Ám a petevezetékben mozogva a pete találkozhat olyan, élö spermiumokkal, amelyek egy néhány nappal korábbi koitusz során érkeztek oda. (A spermiumok öt napig is életben maradhatnak a petevezetékben.)
A petesejt külsö rétegén csak egyetlen spermium hatolhat át. A spermium feje és a petesejt magja egyesülnek; így jön létre a zigóta.
Miután 5 nap múlva megérkezett a méhbe, a blastocista 3-4 napig tovább fejlödik, aztán hozzá tapad a méh falához. Ez kb. egy héttel a petesejt megtermékenyítése után kezdödik, s a 11. napra a blastocista teljesen beássa magát a méh belsö felszínének tápláló szövetébe (az endometriumba).
A blastocista méhfalba merülésének ezt az egész folyamatát beágyazódásnak nevezik, s ez hozza létre a terhességet.
A beágyazódás csak bizonyos feltételek esetén történhet meg. Ha például a zigóta még blastocistává fejlödése elött ér a méhbe, akkor nem tud beágyazódni, s így terhesség sem következhet be. Hasonló a helyzet, ha a méhfal nem készült fel a blastocista fogadására. A sejtcsomó mindkét esetben elhal és szétesik.
Néhány ritka esetben a blastocista nem a méhfalhoz tapad, hanem a petevezetékhez vagy máshová a méhen kívül, a hasüregbe. Az ilyen, ún. ectopikus terhességböl nem születhet élö gyermek, s a nöre nézve is veszélyes. Ezért az ectopikus (görögül ec=kívül; topos=hely), vagyis méhen kívüli terhességeket mütétileg meg kell szakítani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!