Amikor azt mondják, hogy ne ragaszkodjak görcsösen a teherbeeséshez, azon mit értenek? Mi számít görcsösségnek, és hogy lehet nem ragaszkodni?

Addig egyszerű azt mondani, hogy ne agyalj rajta, ameddig az ember bele nem kerül ugyanebbe a mókuskerékbe.

Valami olyasmi a nem agyalás, hogy másra koncentrálsz. Kicsit kizökkensz.

Amikor nem napi szinten töröd az agyad a babán, nem csak ezzel telik egy napod.

Ez szerintem az irtó nehéz kategória, és elfelejteni, nem rákoncentrálni úgy igazán nem lehet.

Csinálj esetleg valami mást, ami kizökkent. Menj el valamerre, másokkal, beszélgess másról. S kitartás.

A hőmérőzés még nem görcsösség szerintem, kivéve, ha napközben is ezen jár az agyad. Számolgatsz, gondolkozol, számolgatsz, gondolkozol...

A nem görcsös teherbeesési kísérlet az, ha rábízza az ember a természetre és összejön, amikor összejön. Akkor is úgy vannak együtt a párok, mint máskor, csak bíznak abban, hogy összejön a baba. Nem vesznek ovulációs teszteket, nem mérnek hőt, nem figyelik a ciklusukat, csak szimplán szexelnek és bíznak, hogy összejön, de ha mégsem, akkor sincsenek elkeseredve.

Viszont eljön az a helyzet, amikor már hónapok, esetleg évek óta tart ez az állapot. Ha valaki állandóan figyeli a ciklusát, hőmérőzik, már inkább baba miatt vannak együtt a párok, akkor is inkább olyankor mikor nagyobb az esély a babára és minden teszt alkalmával, illetve mikor mégiscsak megjön a vérzés, kétségbe vannak esve, elszomorodnak,elkeserednek, mindenhol keresik a hibát, azt én már görcsösnek hívom. De persze azt nem mondom, hogy nem értem meg. Nem mindenkinek sikerül könnyen.

Én csak a saját tapasztalatomat tudom elmondani.

Fél év sikertelenség után kezdtem el bekattanni. Állandóan azon agyaltam, miért nem sikerül.Ahányszor megjött, mindig zokogtam, és selejtesnek éreztem magam. Letöltöttem a netről egy ovulációs naptárat, előhalásztam a hőmérőt. Szóval tudományos alapokra helyeztem a dolgokat... Végül nem kezdtem el használni, mert más gondok adódtak, amik teljesen lefoglaltak. Anyukám kórházba került. Egy rutinnak mondott akut műtét után az intenzív osztályon kötött ki... Mondanom se kell, nem tudtam olyanokon agyalni, hogy miért nem esek teherbe. Az ovulációs naptár is kitöltetlenül hevert az ágyam mellett. Ebben a hónapban fogant meg a kisfiam, aki most másfél éves:)

Görcsösség az, amikor minden gondolatod ekörül forog.

Amikor januárban úgy tervezed a következő hónapjaidat, a nyarat, hogy akkor már lehet hogy nagy pocakos leszel.

Amikor ezért mondasz le egy nyaralást, vagy ezért döntesz előre egyes dolgokban úgy, mintha már terhes lennél, annak ellenére hogy nem terhesen nem azt a döntést hoznád.

Amikor terhes ruhákat veszel már most nyárra, mert reménykedsz benne hogy terhes leszel.

Amikor a ciklus második felében már nem erőlteted meg magad, nem iszol alkoholt, még a széltől is óvod magad, mert lehet hogy terhes vagy.

Amikor a ciklus második felében minden nap többször elgondolkozol azon, hogy mikor lesz érdemes tesztelni amikor már kimutatja.

Kb ilyesmi :)

Én az összes előző válaszolók által írt görcsös leírásnak megfeleltem. :)

2. hónapban összejött a baba. Ma vagyok 5 hetes terhes, remélem továbbra is minden rendben lesz.

Nálam pl. nem függött ettől a dolog :)

Az a helyzet, hogy ez olyan óriási döntés, változás két ember életében, hogy nem tudom hogy lehet nem rágörcsölni.

Én se mérek hőt, de azért a ciklusomat figyelem, a folsavat beveszem minden nap, és igenis izgalommal várom, hogy mikor lehet már tesztelni. Megteszünk mindent, amit különösebb rákészülés nélkül lehetséges, hogy maximalizáljuk az esélyeket.

És nem hiszem, hogy ettől nem jön a baba :)Abban hiszek, hogy oda, és akkor jön, ahogyan kell.