Beszélni szeretnék valakivel! Valaki segíteni nekem, meghallgatnátok?

Kedves Kérdező!

Én egészen más okból vágyok most nagyon-nagyon egy kisbabára. DE igyekszem reálisan gondolkodni. Ha most vállalnám, egy stresszel teli időszak kellős közepébe csöppenne, és a fizikai terhelés, aminek most ki vagyok téve (és leszek még egy rövid ideig) nagyon nem hiányozna neki. Emellett annyira, de annyira szeretném, hogy újra babázhassak (nekem van már gyermekem), hogy minden gondolatomat ez tölti ki. Én is azt érzem, hogy ez a jó irány, hogy újra babát várjak, de türelemmel kell kicsit lennem, még ha nehéz is.

Ne haragudj, ha kusza lett, de remélem, érted a lényeget. Mindennek megvan a maga ideje. De ha tudtok hova menni, el tudjátok tartani magatokat és a babát, szeretitek annyira egymást, hogy már most elkötelezzétek magatokat egymás iránt, akkor hajrá, vágjatok bele. Ha bármelyikkel kapcsolatban kételyetek van, inkább várjatok még egy kicsit (mondjuk legalább az iskola befejezéséig).

8-as vok.

Tudom, hogy le leszek pontozva az előző miatt, de annyit még had tegyek hozzá, hogy igenis megértem az érzéseidet. De éppen azért, mert alig vagyok idősebb, mint te, tudom, hogy miket beszélek. Nem a kamaszkor, hanem a 20-as évek eleje az, ami óriási változásokat hoz az ember életében. Önbizalom, önismeret, partnerkapcsolat, szülőkkel való viszony mind ilyenkor változik a leginkább. Teret, és időt, meg lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ember kiteljesedjen, és úgy mutassa meg az ő kicsinyének a világot.