Miért nem akarok a kisfiamnak testvért?

Én megértelek. Az én párom ugyan itthon dolgozik, de rengeteget, hétfőtől szombat éjszakáig, szinte csak vasárnap látjuk egymást. Nagyszülők nem élnek. Lányom 1,5 éves és nem akarok neki testvért. Tavaly télen annyira rosszul viseltem, hogy egyedül kell lennem egy csecsemővel, hogy végig bőgtem az éjszakákat, nyugtató mellett aludtam el. De elláttam a lányom, kárt nem okoztam benne, és már jobb a helyzet.

De nem vállalnék még egy gyereket, pedig én nagy családot minimum 3 gyereket akartam. Olyan erős a félelmem egy újabb gyerektől, hogy teljesen megszűnt a szexuális életünk. Mert ha véletlenül teherbeesnék, nem tudnám elvetetni. Én ezt nagyon jól tudom magamról. Képtelen lennék rá.

Nagyon megértelek, és együttérzek veled. Nálunk nincsenek nagyszülők (nincs velük kapcsolat) anyum meg meghalt sajnos.

Ugyanígy jártam mint te, a férjem rengeteget dolgozik, értem is, értünk is nyilván de attól még nekem kell a hétköznapokat is és a hétvégék nagy részét is "vinni" egyedül.

Ugyanígy jártunk, védekezés mellett lettem terhes , csak én a harmadik babával, tudom hogy nem tudtam volna tükörbe nézni ha elvetetem (ezt gondold végig te is hogy nem fog e mindig bevillanni ha a gyerekedre nézel hogy a másikról lemondtál, megölted ez drasztikusan hangzik de végülis a lényege ez..)

Viszont a másik oldal meg hogy valóban roppant nehéz 3 gyerekkel egyedül nyomatni mindent napról napra. 2 vel azért könnyebb. Én tanácsolgatni semmit se tudok/akarok én is hetekig gondolkoztam mi legyen de mikor már önkéntelenül is a 3as életünket szerveztem agyilag (3 gyerekest) akkor már éreztem hogy nem fogom elvetetni.