Ti hogy dolgoztatok fel egy vetélést? Én most rettentően érzem magam.

Sajnállak nagyon :(

De azért menj orvoshoz, hogy biztosan kitisztultál-e.

Egy biztos: NEM A TE HIBÁD!

Most el kell gyászolnod a picit, ehhez talán kell egy kis idő, de menni fog.

És mint első is írta, mindenképp doki, hogy a szervezeted kész lehessen majd egy következő babára!

Részvétem!

Velem is megtörtént, csak a hetedik héten. Nálam egy alapos orvosi kivizsgálás segített, meg is lett a probléma, azóta kezelem. Ez megnyugtatott. Addig nem nyugodtam, amíg meg nem lett az oka. Sokaknál nincs oka, nálam nagyon is volt. Addig sem éreztem úgy, hogy nem csinálok semmit. Megérte utánajárnom.

Sajnálom, remélem, hogy mielőbb sikerül nektek! Hogy értetted, hogy 5 hónapja próbálkoztok, de ez volt az első esélyes hónapotok?

Te nem vagy béna! Sokakkal előfordul, sajnos. De érdemes meggondolni, miért. Ez persze az én tapasztalatom.

Sajnállak nagyon! Én is elveszítettem egy babát a betöltött 5. hét előtt. Iszonyú volt, pár napig nem bítram egyedül maradni, mert csak sírtam. De akkor ez kellett. Eleinte azt hittem, vége a világnak, és el sem tudtam képzelni hogy milyen lehet annak, aki 8-12 hetesen vetél el. Én ebbe is majdnem belehaltam, sőt, azt hiszem egy darab azért belehalt a lelkemből. Mintha kitépték volna a szívem, és a könnyeim csak ömlöttek.... Iszonyú volt. Aztán eltelt jópár nap, egy hét, és már tudtam róla sítás nélkül beszélni. Még most is szörnyű, ha az eszembe jut. MArdos a lelkifurdalás, hogy mit tehettem rosszul, de a józanm eszemmel tudom; semmit. Én nagyon vigyáztam rá, de sajnos nem élhetett tovább, pedig szinte még el sem kezdett élni. Ki így, ki úgy, de túl lesz rajta. El kell engedni. Most már mi is próbálkozunk újra, és ki tudja, fura dolgokat érzek, és ma kellett volna megjönie, de semmi. Remélem az én kis angyalkám küldött nekünk egy babát:) Több mint egy éve próbálkozunk.

Az nagyon fontos, hogy mielőbb lásson orvos! És még egyszer, negyon sajnálom...