Hogyan lehet ezeket az érzéseket kordában tartani? (háromnál több baba)
3 egészséges gyerekünk van.
Mindenünk megvan, semmiben nem szenvedünk hiányt.
Most, hogy a 3. gyerkőc kicsit nagyobb lett és én fellélegezhetnék, kicsit könnyebb lenne (éjszakázások, hasfájás, altatás) stb...ismét feltörtek bennem az érzések.
(kis korkülönbséggel született mind a három)
Újra terhes szeretnék lenni, szülni, babázni...
Férjem szerint kellene nekünk egy kis szusz, mert az utóbbi pár évben szinte minden a gyerekek körül forgott.
Ez mondjuk így okés...
Tudom, hogy ebben igaza van, én is éreztem néha, hogy a végtartalékaimat emésztem.
Tehát ésszel tudom, de belül mégis érzem, hogy MÉG!
Normális ez?
Férjem szerint lehet, hogy ez így menne a menopausaig.
Lehet, hogy igaza van, de az is lehet, hogy egy nő érzi, hogy neki mennyi gyerek van megírva!
Lehet, hogy a 4. baba után azt érezném, hogy oké, itt a vége, teljesnek érzem magam.
Az is lehet, hogy a 5. vagy a 6. után :)
De hol van az egészséges STOP tábla?
Tudom, ezt senki nem tudja helyettem megválaszolni, de talán vannak itt olyan anyukák akik jártak hasonló cipőben.
Ti, mit éreztetek és hogyan gyűrtétek le magatokban, ha egyáltalán legyűrtétek és nem jött egy újabb kisbaba...
Én még csak a másodikat tervezem. Most úgy érzem, vele együtt lenne teljes a családunk. Aztán ki tudja...
Persze a hormonok is közrejátszanak ám.
Én is ebben a helyzetben vagyok...voltam. 3 egészséges kislányom van. Én is a sorsomra lennék kíváncsi..
Mi úgy gondoljuk a férjemmel, hogy a 3 lányra lényegesen kevesebb időt tudnánk szánni egy újabb terhesség és baba mellett, nem beszélve a kockázatokról, hiszen a 3 kisgyermek sok stressz és munka. Segítség nélkül még egy -ezáltal is- veszélyeztetett terhesség is kockázatos.
Talán, ha nagyok lennének a gyerekek, akkor bevállalható lenne (anyagiak rendben), de így kicsikkel nagy a kockázat.
Mintha én írtam volna a soraidat, nem is hittem, hogy van más is ugyanilyen cipőben. Teljesen uganígy érzek, nem tudom megmagyarázni a férjemnek - de még magamnak sem igazán -, hogy miért dübörög bennem folyamatosan a nem akarok itt megállni érzés. Nekem most született az 5. babám, a férjem már erre is nehezen bólintott rá, egyelőre hallani sem akar következőről, én pedig érzem, hogy azt nem bírnám ki. Nehéz helyzet, és talán nincs is jó megoldás.
Hozzáteszem, hogy nagyon kis korkülönbséggel születtek a gyerekek, nekünk is nagyon nehéz évek állnak a hátunk mögött, a szüléseim is nagyon nehezek voltak - nem szép emlékek, de ez sem tántorít el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!