Más is csalódottan, rosszul éli meg a gyermektelenséget?

Nem lehet,hogy pont Te nem érdemled meg a gyermeket?azért nem lesz neked,amúgy meg nagyon aljas dolog az irigység.

Miből gondolod,hogy akinek több gyereket adott a Jóisten nem érdemli meg,csak azért mert száraz vagy mint a sivatag???

Én azt hiszem megértelek kérdező. Az előbbi hozzászólókkal nem értek egyet, mert amikor az ember hónapról-hónapra átéli a csalódás-kiborulás-sirógörcs-dühroham érzéseit, akkor bizony elgondolkodik, hogy másoknak miért megy olyan könnyen. És bizony vannak olyanok, akik nem érdemlik meg az anyaságot, de az is igaz, hogy ne mi ítéljük ezt meg, hanem majd az élet megítéli őket, hogy milyen ember lesz a gyerekeikből (amennyiben megérik a felnőtt kort).

Visszatérve a kérdéző kérdésére, mert ugye itt főleg erről lenne szó, teljesen megértelek. Nekem is minden hónap csalódásokkal telik, mikor megjön akkor jópár napig rosszkedvű vagyok és csak a peteérés és a nemvárt közeledtével lesz jobb kedvem. Én is kipróbáltam már nagyon sok dolgot, rengeteg vizsgálaton voltam már túl, ráadásul az elmúlt alkalommal sikerült is a teherbeesés amit sajnos hamarosan el is vesztettem.

Úgyhogy igen, tökéletesen meg tudom érteni ezt a csalódás érzést, és sajnos nem tudok "receptet" mondani, hogyan tedd magad túl rajta. Mert mindig ott jár a fejedben a téma és görcsölsz rajta. Nekem az segített, hogy a dokihoz jártam kivizsgálásokra, és úgy éreztem, legalább tettem valamit az ügy érdekében.

Sokan mondták, a foglald le magad valamivel ötletet. Hát nekem egy házvásárlás, munkahelyi hajtás, sportolás, utazgatások és bulizgatások közepén sem sikerült megfeledkeznem róla. De van akinek segít persze.

Az biztos, hogy a "ne görcsölj rajta mert akkor ezért nem jön össze" tanácsokat utáltam/om a legjobban, mert ezzel csak még jobban stresszelik az embert.

Sok sikert és ne add fel, tudod a remény hal meg utoljára. :-)

Azt nem írtad, hogy milyen kezelések alatt állsz.

Kedves kérdező!

Szerintem mindenki így van ezzel, aki hasonlókat él át, mint Te(én is így éreztem)!

Sajnos az ember csalódottságában hajlamos vádaskodni, ez emberi tulajdonság!

Az 5. válaszoló írta, hogy utálja a "ne görcsölj rajta" jellegű mondatokat, pedig azért írja mindenki, mert ez a kulcsa az egésznek!!!

Tapasztalatból írom!

Én is görcsöltem rajta, minden percben ezen járt az agyam, hogy mikor lehetne már tesztelni, milyen magas a hőm, mit mutat az ovu mikroszkóp, lesz- domináns tüszőm uh-on....

Belefáradtam ebbe a pattanásig feszült akarásba és rájöttem, hogy vágyni kell a babát!

El kezdtem átállítani a gondolkodásom, hogy együttlétekkor ne a baba lebegjen a szemem előtt, hanem ,hogy mennyire szeretem és vágyom azt a férfit , aki mellettem van!

Lehet ez közhely, de nekünk abban a hónapban jött össze, amikor sikerült elterelni a gondolataimat!!

Én kívánom Neked, hogy mihamarabb sikerüljön Nektek is, mert mindenki megérdemli ezt a boldogságot!!! :)

30hkm