Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Teherbeesés » Vállalnál 44 évesen babát?

Vállalnál 44 évesen babát?

Figyelt kérdés
2012. máj. 14. 08:15
1 2 3
 11/28 anonim ***** válasza:
100%
Én az elsőt 21 évesen szültem. A második lányom 2010-ben született ,40 éves voltam. Nehezen akart összejönni,de életünk öröme. Aztán most vagyok túl egy terhesség megszakításon,volt egy "véletlenül" fogant babám,de nem egészen 7 hetesen meghalt,ezért kellett a műtét. Nem terveztük,de ha minden rendben lett volna, megtartjuk.Pedig a férjem is idén lesz 50 éves.De ebben a kérdésben csak te magad dönthetsz,hiszen te tudod milyen a párkapcsolatod,milyen az életkörülményed. De az biztos hogy amikor a nagyok "kirepülnek",ott a kicsi, aki sok-sok örömöt ,szeretetet, ad.
2012. máj. 14. 10:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/28 anonim ***** válasza:
79%

Ha nem lenne még gyerekem és teherbe esnék, akkor igen, de ha úgy, hogy nem védekezünk természetesen nem fogan meg, akkor nem erőltetném már, mert a természet nem véletlenül szól közbe...

Ha már lenne, akkor biztosan nem, mert egyébként azért az már kicsit késő a gyerekvállalásra, abbóla szempontból, hogy ha arra gondolsz, hogy fel is kell nevelned, akkor 65 éves leszel, amikor érettségizik, egyrészt a lelki fejlődése szempontjából sem mindegy, másrést pedig gondolj bele, kb 70 leszel mire mondjuk diplomázik, nem fogod tudni támogatni a nyugdíjadból úgy, mint ahogy mondjuk a társait támogatják a szülei, ha egyáltalán megéred, hátránnyal indul az életben úgy, hogy ő semmiről sem tehet. Pont amikor az egzisztenciáját építgeti, ő is családalapítás körül lesz és az embernek általában olyankor nagy szüksége van a támogatásra, te már valószínűleg betegségekkel fogsz küzdeni, téged kell majd támogatni, ápolni, mire gyerekvállalás közelébe ér, te meghalsz. Gondold át, hogy ezt szánod-e a gyerekednek...

2012. máj. 14. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/28 anonim ***** válasza:
Igen. Én igen. Ha vágyom rá, igen. Minden más megoldható!
2012. máj. 14. 10:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/28 anonim ***** válasza:
Nos igen az utolsó előtti mond valamit! Mire a gyereknek gyerekei lennének nem biztos,hogy Te azt megéled! Lebetegszel bármi történik veled és a gyereked fog téged támogatni ápolni ami amúgy természetes ,de nem egy 18 20 éves gyereknek aki még csak akkor bontogatja a szárnyait! Ezeken gondolkodj,de amúgy csak és kizárólag a Te döntésed!
2012. máj. 14. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/28 anonim ***** válasza:
61%

Én 37 vagyok. A párom 62. Még nincs közös babánk.

Semmit sem szeretne jobban az életben, mint egy babát!

Nagyon odavan érte!!!! Mindenét odaadná érte!!!

Ha csak 5 évig szerethetné a kicsit, már megérte neki.


Sokan nem értik meg. DE én megértem. Tudom, mit érez. És én megadom neki a babát. Imádkozom, hogy sok boldog éve lehessen együtt a gyermekével.


Nem mindig a kort kell nézni.....

2012. máj. 14. 11:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/28 anonim ***** válasza:
74%

Nem mindig a kort kell nézni...hát erre csak az a válaszom hogy nem bizony!A gyerek érdekeit is,azt hogy ő mit szeretne,én pl,magamból indulva ki,nem szeretem volna 5 évesen elveszíteni az apám,sőt még most sem,pedig 39 vagyok,igen is szükségem van,volt a szüleimre és itt nem az anyagiakra gondolok,hanem a lelkemre,mert kihez megy az ember ha valami bántja,ha valamit nem tud?Én mindig a szüleimhez fordulok...kinek mondja el azt ha boldog...az én életemben sok olyan dolog történt,jó és rossz is,amikor csak úgy éltem túl vagy csak úgy tudtam igazán örülni hogy a szüleim mellettem voltak,és amit még nagyon köszönök nekik hogy adtak nekem 2 testvért,akik mellettem lesznek akkor is ha már ők elmennek....Gondoljatok bele az életben hány olyan nagy nap van amikor borzasztóan tudd hiányozni egy szülő pl,anyák napja,esküvő,születésnap,érettségi,diplomaosztó,gyermek születése...



9# válaszoló voltam

2012. máj. 14. 12:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/28 A kérdező kommentje:

Igen, egyetértek azokkal, akik boldogok, hogy jó kapcsolata van a szüleivel és felnőttként is hálásak azért, hogy vannak neki.

Csúnya dolog, amit mondok, de én inkább választottam volna 5 boldog évet az apámmal, mint az eddigi életemen át tartó rossz viszonyt, emlékeket, stb.



Egyébként egy közeli ismerősömről van szó, aki most 43 éves, és fiatal párja van, akinek még nincs családja (a nőnek már van gyereke), és mérhetetlenül boldogok együtt, nagyon szeretik egymást, és a srác azt is bevállalná a nőért, hogy lemond a saját gyerekről, de félek, hogy bizonyos mértékig mindig egy fájó pont lenne a kapcsolatukban, a nő lelkiismeretéről nem is beszélve, szóval szerintem így nem működhet egy hosszú távú kapcsolat, mert ez a gyerek kérdés rányomja a bélyegét.


Köszönöm a sok választ!

2012. máj. 14. 13:26
 18/28 anonim ***** válasza:
18%
Na igen kedves utolsó válaszolók a kor...na de mi a garancia arra,hogy ha valaki pl 29 évesen szül,nem hal meg valami tragédiában 32 évesen?!Azért egy "negyvenegynehány" éves nő ne legyen már olyan öreg,hogy a halálra készüljön. Azzal egyetértek hogy senki nem úgy tervez,hogy negyven és környékén szül,és biológiai egészségügyi szempontból sem optimális kor,de alakulhat úgy egy egy egyedi sors így alakul,miért ne élhetne boldog életet a gyerekével együtt,akit ha "jól"és szeretettel nevel,igenis megáll a saját lábán 18-20 évesen ha esetleg egyedül marad.Sőt elképzelhető hogy némi előnnyel indul el egy örökölt saját lakás-ház esetében,hiszen feltételezhetően sok fiatalon szülő pár,nem biztos hogy saját ingatlannal engedi útra gyermekét a nagybetűs életbe.36 éves vagyok két gyerekkel(három és fél,és másfél évesek)tehát csak elméleti síkon érvelek,és valahol az elején már válaszoltam igennel.Szerintem ez nagyon egyedi, élethelyzet függő,biztos van olyan életút ahol én is inkább "lebeszélő" lennék!
2012. máj. 14. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/28 anonim ***** válasza:
0%
"Ha beteg, nem tartanám meg..." - mintha legalábbis egy macskáról lenne szó.
2012. máj. 14. 14:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/28 anonim ***** válasza:
100%
19-es, ha a macskám olyan beteg lenne, akkor őt is elaltattatnám az orvossal. Ennyi. Nem fogok egy genetikailag súlyos beteg gyermeket az élettel szenvedtetni, mert nekem babázni van kedvem. Főleg negyvenegynehány évesen, mikor már én is kezdek belefáradni az életbe, közel a menopauza és hormonhatásai, akkor már biztos nem lesz erőm valakit még 10-20 évig ápolni.
2012. máj. 14. 17:29
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!