Nagyon szeretnénk egy kisbabát, de a főnökasszonyom állandóan ugráltat és félek, hogy emiatt nem tud beágyazódni a zigóta. Most mitévő legyek?

Nyugalom,az ugráltatásnak semmi köze ehhez!Én úgy lettem babás,hogy nem számítottam rá,és a 7. héten derült ki,h mi a helyzet.Addig:

a 4.héten sittet lapátoltam,nem is keveset

dohányoztam

fogyasztottam alkoholt is

plakátolós kislányként melóztam suli mellett

Tehát alig alvás,sok meló,mindemellett káros szenvedélyek.

Persze mihelyt megtudtam,hogy baba van gyökeresen megváltoztattam az életvitelemet.De mint látod,ha egy baba meg akar maradni,akkor meg is fog,és már csak egy hónap van vissza szülésig...

Ne jelentsd be hogy babát szeretnél, mert nem fog megesni rajtad a szíve azok alapján amit leírtál. Van akinek a legnehezebb időkbe jön/jött össze! Én a helyetekben először megpróbálnám összehozni a babót így. Ha nem megy, továbbléphettek. Már csak azért is megpróbálnám így, mert ha megkapod az első papírkádat majd, hogy terhes vagy, MÁR NEM rúghat ki. És ez nem utolsó szempont a későbbi segélyek/támogatások szempontjából.

Sőt, úgy tudom a munkáltató köteles olyan (szükség esetén akár könnyített) munkakört biztosítani, amiben terhesen is tudsz dolgozni. Sok siert!

Csatlakozom az előttem szólókhoz, a stressz a legnagyobb ellenség.

Próbálj a babátokra koncentrálni, hogy sikerülni fog és ha már kezedben lesz a terheskönyved, "visszanyalhat a fagyi", mondhatod a főnöknődnek, hogy mostantól más szelek fújnak. Ha úgy adódik, a háziorvosod símán táppénzre fog venni, ez idő alatt sem és a gyes alatt sem rúghatnak ki. Sokkal több jogod van, mint sok minkáltató képzeli a beosztottairól. Munkaügyes vagyok és én is várom azt a napot, amikor elővehetem a terheskönyvemet és páncélként használhatom.

Bízzunk a mielőbbi fogantatásban!