Peteéréskor leesik, tüszörepikor pedig emelkedik a hö?

Mikor lehetsz biztos benne, hogy megvolt a tüszőrepedésed?

A tüszőrepedés után a hőmérsékletnek 5 napon belül legalább 0,2 fokot emelkednie kell. Ezzel párhuzamosan egy kiszáradásnak kell bekövetkeznie, amely azt jelenti, hogy nem termelődik több hüvelyi váladék (1-2 napon belül). A méhszáj kifelé mozog, jól elérhtő lesz és bezáródik (már a tüszőrepedés napján elkezdődhet). Az ovulációs teszt pedig újra negatív lesz és esetleg fájdalmasan feszülnek a mellek.

Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a tüszőrepedés legtöbb esetben a megemelkedett hőmérséklet elött 1-2 nappal, vagy a hőmérsékletemelkedés napján történik. Ritkábban 3-4 nappal a megemelkedett hőmérséklet előtt vagy a hőmérsékletemelkedés második napján. A legtöbb és legjobb minőségű hüvelyi váladékot 5 napon belül a hőmérsékletemelkedés előtt vagy utána 3 napon belül lehet megfigyelni.

Mi történik, ha nincs peteérés?

Az ösztogének mennyisége normális esetben a tüszőrepedés előtt éri el maximumát und serkenti az luteinizáló hormon (LH) termelését. Ehhez viszont az ösztogénnek el kell érnie egy bizonyos mennyiséget. Előfordulnak olyan ciklusok, amelyekben ez a mennyiség csak lassan kerül megtermelésre de a megadott határt nem éri el. Ezután leesik az ösztogén szintje a szervezetben, ami kiváltja a vérzést. Ebben az estben inkább a könnyű menstruációs vérzés jellemző.

Egy másik lehetőség, hogy a méhnyálkahártya ebben a meghosszabbodott ösztogén-termlési fázisban annyira megvastagszik, hogy nem bírja tartani önmagát, és ez vezet a vérzéshez:

Egy teljesen megérett petesejt tüszőrepedésének kimaradása egészséges, normális peteérés mellett

A ki nem szabaduló érett follikulus állandó ösztrogéntermelésével nagyon vastagra növesztheti a méhnyálkahártyát. A méhnyálkahártya fokozatos növekedésével végül egy aránytalanság jön létre a méhnyálkahártya ösztrogénigénye és a follikulus ösztrogéntermelése között. Ez a probléma a nyálkahártya levérzése révén oldható fel, így ekkor megjön a menstruáció. A follikulusperzisztencia jelenségének jele a jóval hosszabb ciklus, mint normális lenne, amely pecsételö vérzéssel közeledik a végéhez, majd egy sok szövetdarabot tartalmazó erős vézéssel fejezödik be. Az anovulatórikus ciklusok ezen formájánál tehát a ciklus végén egy relatív ösztrogénhiány lép fel (hiszen a megnövekedett méhnyálkahártya többet igényelne), amely a méhnyálkahártya lebomlásához és kilökődéséhez vezet.

Mindkét esetben egy olyan vérzés lép fel, amely a normális menstruációhoz hasonló, de ezzel ellentétben feltételeznünk kell, hogy az éretten visszamaradó petesejt akár ez alatt a vérzés alatt is kiszabadulhat és a nő megtermékenyülhet.

Az is megtörténhet, hogy a ciklus során még annyi ösztrogén termelődik, hogy létrejöhet egy megkésett tüszőrepedés. A ciklus hosszabb lesz a normálisnál.

Mi történik az érett petesejttel, ha nem sikerül kiszabadulnia?

A tüsző visszafejlődik, anélkül hogy kialakulna egy sárgatest (corpus luteum).

vagy

A tüsző egy cisztává alakul át (un. follikulushydrops, mely folyadékkal telt).