Megosztanátok velem a tapasztalataitokat, véleményeteket az egyedülálló anyaságról?

Szia, akkor én válaszolok a kérdésedre!

:-)

16 hetes tehesen maradtam egyedül. Én anyukámmal egy telken laktam, csak külön házba. terhesség enm volt vészes egyedül, sok költséggel nem jár. persze rossz, hogy az apa nem látja, ahogy rugdos a kicsi, meg nem osztozik veled az izgalmakba, de ez van. én egy percig nem bánkódtam, lelkileg végig kiegyensúlyozott voltam, pedig nem egyszerű dolgok történtek velem. szülni a abrtánőm jött be velem. persze itt is esezmbe jutott, de jó lenne..ezek szerintem természetes dolgok, most 16 hónapos a fiam, mikor megyünk rendezvénakre, persze rossz, hogy sokan családdal mennek, mi meg max a nagyival. fiam aoja nem vesz részt semmijen formában az életünkbe. neekm anyum nagy segítség volt, minde este jött 5 körül és fürdetésig velem volt, kb este 8 ig. akkor értem utol magam. voltak nehéz időszakok, nem mondom, mikor sírt fél éjjel, de én válalltam, soha nem panaszkodta, imádom, szeretem a fiam, és éeletm legjobb döntése volt ő.

anyagilag nehezebb, nekem mondjuk aránylag jó a gyedem, meg nincs hitelem, persze egy olcsó kategóriás kocsival járok, de elvisz ahova akarom, és olcsó fent tartani(suzuki), ho elején a családiból megveszek mindent ami a fiamnak a hónapba kell, pelus, törlö, krémek, teák, fürdető...így erre nincs gond. nekem volt félretett pénzem a terhesség előtt, így a szülést és az babkelengyéket meg tudtam venni, plusz most végzek a suliba, és nyitom a kis üzletemet. azt csinálom ami az álmom volt. beoszotm a pénzt, de nem mondom hogy szűkösen vagyunk, de be kell osztani.nagyon sokmindent kaptam, kölcsön a babának, elég sok barátnőm szült előttem, kiságy, babakocsi, mellszívó, sterilizáló, ruhák megvoltak. amit vennem kellett, kókuszmatrac, meg az apróságok. anyósomék is segítettek. amit a fiam kap pénz a nagyszülőtól, abból mndíg otps gépkocsinyereménykönyvet veszek, hátha nyerünk vele:-) mostmár könnyebb, hogy azt eszi amit én, kevesseb kerül a kaja. nem tudom mit szeretnél még tudni, de nyugodtan kérdezz:-) nem mondom, hogy ez az ideális állapot, de sokkal jobb, )mert kisfiam kiegyensúlyozott, boldog okos fiú), mint az ha a szülők marják egymást, és ebbe nő fel a gyerek. párkapcsolatra most kezdek vágyni ismét, de nem minden áron, majd ez is fog alakulni.

Én a kezdetektől egyedülálló anya vagyok. Igaz, én könnyebb helyzetben vagyok, mint Te, mivel én egyetem utén 4 évvel, már stabil egzisztenciával lettem terhes (saját lakás, autó, vállalkozás), így legalább az anyagiak miatt nem kellett aggódnom. Viszont a családom nagyon messze lakik, így tőlük gyakorlatilag semmilyen segítségre nem számíthattam/számíthatok. Kb 2-3 havonta jönnek látogatni, max 2-3 napra.

Azt mondom, hogy a legnehezebb része a lelki része volt a dolognak. Nagyon rossz volt egyesül terhesnek lenni, mivel ez nem normális dolog. Nagyon sokat sírtam, és a mai napig megtelik a szemem könnyel, ha meglátok egy kisgyerekes családot. Ez volt a legrosszabb, és most is ez.

Nagyon nagy szerencsém volt, mivel hihetetlenül jó babám van. Nem volt soha hasfájós, hisztis, kezdetektől átaludta az éjszakát, szóval tényleg egy szavam sem lehet. Ezért fizikailag sosem voltam kimerülve, egy élmény volt mindig a babázás. Nekem - mivel teljesen egyedül vagyok - a kezdetektől fogva van babysitterem. Dolgoznom is kellett, mert a vállalkozást nem bízhattam másra, de igyekeztem a lehető legtöbb mindent megoldani itthonról, és tényleg csak a legszükségesebb esetben mentem be. Ezidő alatt, ill. mikor bármi mást kellett intéznem, akkor a babysitter vigyázott a babámra. Nagyon szereti szerencsére, és a babám is őt. Így meg tudtam oldani azt is, hogy néha eljárjak fodrészhoz, sportolni, stb, mert teljesen egyedül kizárólag itthon biztos, hogy elment volna az eszem.

A terhesség alatt a barátaim száma kb 2 főre csökkent. Nagyon régóta megvan ez a baráti társaságunk, de nagyon szomorúen vettem tudomásul, hogy miután kiderült, hogy terhes vagyok, nagyon elmaradoztak a barátok. De sebaj, "bajban" ismerszik meg az igazi barát. Ehhez az is hozzátartozik, hogy nekem született elsőként gyermekem, szóval senkinek nincs még a társaságból, ezért kicsit mások a prioritások (buli, stb). Ezt meg én azért eléggé hanyagoltam terhesen, és a mai napig sem járok szórakozni az "éjszakába".

Ha lenne itt valaki, egy rokon, aki néha segített volna egy kicsit, biztos könnyebb lett volna.

Főként terhesen, sokat voltam egyedül, karácsony-szilveszter, hát nem volt lélekemelő, de ez is már csak múlt.

Szeretnék egy párkapcsolatot, de nem igazán jön össze. Talán azért, mert lélekben még mindig nem tettem magam túl a gyerekem apján. Kezdem azt érezni, hogy ez már mindig így lesz, és soha nem fogom tudni elengedni. Nagyon szerettem, igazi szerelemgyerek a babám (legalábbis részemről).

Összefoglalva, ha az anyagi helyzeted lehetővé teszi, akkor gyakorlatilag minden gond nélkül fel lehet nevelni egyedül is egy babát. Nem kell milliomosnak lenni, de azért nem árt, ha nem havi 50ezer forint a bevételed, főleg, hogy nincs másik kereset a családban. Ha viszont a szüleid támogatnak, lakhatsz náluk, van egy nagymama, vagy bárki, aki időnként vigyáz a gyerekedre, akkor sima ügy. Az egyetemet is folytathatod mellette. Kicsit fárasztó lesz, de megoldható.

A lelki része szerintem a legrosszabb a dolognak, nálam legalábbis. De mikor ránézek a békésen alvó kisbabámra, akkor mindig az jut eszembe, hogy egy kis angyal jött el hozzám, hogy vigyázhassak rá, és mindig megköszönöm a Jóistennek ezt a csodálatos ajándékot, az életem értelmét.

Nagyon szép és helyes (!) dolog, hogy szereted a babádat, és nem gondolsz az abortuszra.

Az egyedülálló anyaság nem könnyű, főleg, ha nem kapsz sok segítséget. Azonban az egyetemen ehhez nagyon jól viszonyulnak, és segítenek nagyon sokan! Anyagilag is ki lehet jönni, hiszen lesz gyes, családi pótlék (ami egy picit több az átlagosnál). És úgy tudom, létezik néhány támogatás, amit lehet igényelni az államtól. AZ egyetemen, ha nappalis vagy, akkor szociális, lakhatási stb ösztöndíjat igényelhetsz, persze ennek nézz utána, hogy mikor kell megigényelni. Létezik a különböző egyetemeken, főiskolákon egyszeri juttatási forma is, minden intézménynél más a neve, ha jól tudom, amit általában a rektornak írsz meg, és ő dönt afelől. Leginkább olyan esetekben, mint a tiéd, ha hirtelen terhes lesz valaki, pláne ha egyedüálló, ha hoirtelen anyagi nehézségei támadnak stb. Ezt egyszer kell megigényelni, de több féléven át is folyósíthatják. A babakelengyéről érdeklődhetsz védőnőnél is, mert szoktak vinni egyes kismamák ruhákat stb, amikre nekik már nincs szükségük. Szóval ennek egy része is talán megoldható. Nagyon kell tenni mindenért, de ez az élet más területein is sokszor így van.

Azt a lelki pluszt, amelyet a terhességtől, a kisbabádtól, a szeretettől fogsz kapni, az pótolni fog mindenért, sőt!!!

AZ egyedüálló anyaság hősi dolog, de ez egy helyes és járható út! Fiatal vagy, még nagyon sok lehetőség előtt állsz, minden téren. És egy kisbaba nincs útban, sőt lelki erőt ad mindenhez, még jobban fogsz menni a céljaid után stb, hiszen Ő fog motiválni. Nagy hajtóerő hidd el.

Nagyon ügyes vagy! És ha gondolod írj majd privit, szívesen adnék néhány dolgot, babásat, hiszen már 15 hónapos a kisfiam, egy pár dologtól szívesen megválok, amire szükséged lehet...

Bárki bármit mondjon, ellenezné (ahogy a családod is most, ha jól értettem), Te azzal törődj, hogy a Kisbabád már most melletted áll, és Ti egy Családot alkottok Vele! Aztán, ha a párod meggondolja magát, vagy másképp alakul, az a jövőben elválik. De a Kisbabádra mindig számíthatsz, és Ő is Rád!

Minden jót Nektek, ha gondolod írj, szívesen segítek, ha tudok!