Ha már lassan megütöm a 40et akkor kevesebb esélye van a teherbe esésnek?

Hát azért azt nem állítanám, amit az első válaszoló...

De egyáltalán nem reménytelen. :)

Barátnőm/ ismerősöm esett teherbe 38, 40, 42 évesen... És 35 voltam...

Kitartás! Egyik barátnőmék 2 évig próbálkoztak (igaz, ők a 2. babával), és egy homeopata orvos adott nekik szert- három hónap múlva már várandós volt.

Van, aki gyorsabban, van, aki lassabban esik ilyenkor teherbe. De a többségnek ilyenkor már sokat kell szenvedniük, mire összejön az első. Ha sokadik lenne, az nem lenne akkor nehézség. Sajnos ennyi idősen a petefészek működése egyre csökken. Még 5-10 év és akár elérheted a klimaxot is.

A másik veszélye a dolognak az, h nagy esélye van, h vagy a babának lesz genetikai betegsége vagy a terhesség alatt nálad lépnek fel komplikációk (sokkal több a terhességi magasvérnyomás, preeclampsia egy idős elsőszülőben).

Egy híres példa a terhesség létrejöttének gyorsaságában Fehér Anna színésznő esete, aki 40 éves korától járt kezelésre és 53 évesen szült.

Én is úgy tudom hogy azért nem igaz amit az első írt...

Hisz nem véletlenül mondják orvosilag is azt a 35-öt, stb... már nem olyan fogékony a női test, vagy nem olyan a peteérés stb...

De azt mondják, hogy ha fél-1éven belül nem sikerül főleg ennyi idősen, ne várjatok tovább a dokival, hisz csak megy az időtök!

De nagyon sokaknak sikerült, belátható időn belül! Szerintem no problém!

De semmiképp sem szabad megijedni, ha nem sikerül elsőre, nekem 25 évesen 3-4 hónap volt, van akinek 8hó...

Csak annyi szerintem ha eldöntöttétek vágjatok bele! Jönni fog a babó, addig is szeressétek egymást! Ha a cilusoddal nincs semmi gondod, kiszámítható, az jó! De ha szoktak gondok lenni, érdemes dokival konzultálni esetleg előtte egyet.

Hajrá

Szia!

Én 39 voltam, amikor úgy döntöttünk a párommal, hogy szeretnénk babát. Első körben elmentem a dokijaimhoz, hogy nem kéne-e valami vizsgálatot csinálnunk így előtte. azt mondták, á dehogy, próbálkozzunk nyugodtan. Persze nem sikerült, fél év múlva a nődokim beadta a derekát, és nekifutottunk a kivizsgálásoknak. Nem találtak nálunk semmit. Biztosan a korom az oka, mondta a doki. Megkérdeztem, hogy jó, de melyik része nem működik rendesen a szervezetemnek? Erre nem tudott mit felelni, csak nyomta a szöveget a korral, hogy ilyenkor már nem olyan a petesejtek minősége, és ritkán van peteérés. Hozzáteszem : óramű pontossággal működött a ciklusom, és ovuteszt szerint is volt peteérésem. Inszeminációk, lombik, egyik sem sikerült. Aztán spontán baba. 7.-ik héten vetélés. Utána egy ismerősöm elirányított egy endokrinológushoz. Kiderült, hogy alulműködik a pajzsmirigyem és IR-es vagyok. Így utólag már nekem is nyilvánvalóak a tünetek, a mai napig nem értem, annyi doki annyi éven át hogy nem vette észre. :-(

Kaptam gyógyszereket, diéta, mozgás. Várnunk kellett két hónapot, hogy a pajzsmirigyem kicsit jobb állapotba kerüljön. Az első próbálkozós hónapban pozi teszt. 6.-ik héten szívhang, ahogy a nagykönyvben meg van írva. 9.-ik héten missed ab. Utána megnézettem megint mindent. A pajzsmirigyem már rendben volt, de az IR makacsul tartja magát, sajnos azóta is, pedig szedem a gyógyszert, diétázom és mozgok. Ha minden igaz, szeptemberben lombik. De már nem reménykedem. :(

Mindezt azért írtam le, mert talán segíthetek vele. Nem érdemes várni semmire, kezdjétek el a próbálkozást, de hogy ne fussatok ki az időből, mint mi, ezzel egy időben álljatok neki a kivizsgálásoknak. Ha a doki nagyon le akar rázni, akár magánhoz is érdemes menni, így ha bármi gond van, gyorsan kiderül, és lesz idő helyrehozni. Ha pedig gyorsan sikerül a baba, akkor legalább tudjátok, hogy egészségesek vagytok. :-)

Én úgy tudom, hogy ha már van egy gyermeked, akkor könnyebben esel teherbe.

Én 32 évesen szültem az elsőt (és eddig egyetlent) és egyetlen egy próbálkozással összejött :)

Ha a vérzésed rendben van, és semmi panaszod nincs, akkor sikerülni fog!!!