Amikor már feladja az ember, akkor sikerülhet?

Szia. Én hőmérőztem, ovuteszteltem, figyeltem mikor legyünk együtt, mindenfélét szedtem, orvoshoz jártam, de nem történt semmi egy évig. Aztán úgy voltam vele, hogy fáj a minden hónapban megélt sikertelenség, és nem foglalkozom a dologgal. Na persze, a következő hónapban, amikor semmit nem csináltam, eszembe sem jutott a teherbeesés, megfogantak az ikreink. Néha tényleg jobb, nem foglalkozik vele az ember, mert nem is tudja a félelmeivel blokkolni a megfelelő folyamatokat. :)

Mielőbbi babásodást és problémamentes babavárást! :)

Szerintem is van benne valami. Egy baráti pár 7!!! évig próbálkozott. Kérdeztem, miért nem mennek lombikra. Mondta a lány,hogy lehet,hogy neki az Isten azt szánta,hogy ne legyen gyereke. Rá nem sokra terhes lett, nem volt egy éves a fia, amikor megfogant a lánya.

De sógornőm testvéréék is hasonlóan járta, csak ott rosszabb volt a helyzet, mert az első baba 7 hónapos terhesen meghalt. Gondolhatod mit éltek át. Azt mondta a doki,hogy nem fog lehet soha többet teherbeesni. Fogták magukat rá pár hónapra és elmentek nyaralni. Megfogant a kislányuk, ma már 10 éves. Még egyről nem is álmodtak, de azért próbálkoztak. 9 évig semmi. Aztán akkor amikor már úgy gondolták,hogy elég volt, megfogant a kisfiuk, aki most 1 éves!

2 példám is van erre: Az utcában lakik egy pár, akik kb.4 évig próbálkoztak, sikertelenül, majd megkapták az első időpontot, ha jól tudom az még csak a konzultáció lett volna a nőgyógyásszal, és még a konzultáció előtt természetes módon teherbe esett. Kisfiuk 9 hónapos, mint az én kislányom:)

Másik példa: szintén 4-5 évig próbálkoztak, majd feladta a lány, közben szakítottak is...kisebb gondja is nagyobb volt,mint a teherbeesés, összejött egy sráccal, a 2. együtt töltött hónapban terhes lett. Úgy volt vele, ha az elmúlt 5 évben nem lett terhes, neki már biztos nem is lehet...Most 2 éves a kislánya:)