Normális gondolkodás ez?
Az a helyzet, hogy mostanában nagyon sokat gondolkodom azon, hogy szeretnék még 1 babát. Van egy lassan 3 éves kislányom, én 28 vagyok, a napokban megyek vissza dolgozni.
Nagyon szerettem terhes lenni, szinte teljesen problémamentes terhességem volt, leszámitva, hogy császár lett a vége.
Sajnos az anyagi körülményeink miatt a férjem egyenlőre nem szeretne még 1 gyereket, kicsi a lakás, hitel stb.
De én annyira szeretnék (most nem tudom pontosan) teherbe esni vagy még egy babát. Már minden éjjel ezzel álmodok és mindent tünetnek érzek (mellfájdalom, kivánósság, érzékenység stb). Még irigykedek is, ha fogalmazhatok igy, a körülöttem lévő kismamákra. A családban is van egy 20 hetes kismama, és a munkahelyemen is egy kb 12 hetes.
nem tudom mire vélni magamban, és a férjemet sem macerálhatom állandóan.
Mikor a kislányom megszületett, sőt még 1 évvel ezelőtt is azt, mondtam, nem akarok több gyereket, most meg ugy érzem muszály teherbeesnem.
Mit gondoltok?
(azért ne hülyézzetek le, léci).
Nem vagy hülye, sok nő mondja azt, hogy ő még egyszer nem fog szülni, nem kell gyerek, aztán az idő múlásával mégis csak úgy érzik, hogy de jó lenne még egy kis Picur.
Ez szerintem tök normális érzés. lassan én is erre az álláspontra jutok, pedig el sem tudtam képzelni, hogy még egyszer szüljek...
Igazából, most már csak a férjeddel kell megegyeznetek, mert ennek közös döntésnek kell lennie.
Köszönöm az eddigi válaszokat.
A férjemmel eddig ha fel is vetődött a téma, csak hallgattam vagy egyetértettem abban, hogy még korai. Multkor meg úgy vicccesen beszóltam, hogy 2 éve van, hogy még egy babát összehozzon. Csak nézett.... Tudom, hogy szeretne, ha lenne rá mód.
Csak én már szinte mániásan terhes akarok lenni.
(szex közben is be-be vágom, hogy ne védekezzünk, hagyjuk).
Ennyire felerősödött bennem az anyai érzés? De az kislányommal kapcsolatban is előjönne, nem? vagyis hát védem, meg kiállok érte, de akkor magam sem értem.
Most én csak irigykedek a terhesekre, mert én nekem milyen jó volt annak lenni... ???
Abszolút normális, amit átélsz :)
Hidd el, a szerény anyagi körülményeket bőségesen tudod majd kompenzálni sok-sok szeretettel, és törődéssel!
Én nektek drukkolok ;)
20 hetes kismami
Az a baj, hogy ezt nem tudod magadban "kikapcsolni".
Ismerem az érzést, én a 3. gyerekre kattantam rá ennyire :) Szerencsémre párom partner volt, így 1-2 hónap gondolkodás után ő is azt mondta, hogy persze, vágjunk bele... Nálunk a kicsi lakás volt a gond, de jövőre úgyis költöznénk. így már babával együtt fogunk :)
Szerintem mondd el neki, hogy te hogy gondolod, miért szeretnéd már most, de ne erőltesd, hadd gondolkodjon rajta. Aztán az is lehet, hogy visszamész dolgozni, és akkor kicsit kevesebbet fogsz gondolni erre, ha jó a környezet, évezed a munkát...
12 hetes km
Köszönöm a sok kedves választ, aranyosak vagytok.
Én is ugy gondolom, hogy ha visszamegyek dolgozni nem fog ennyire ezen járni az eszem, de már most úgy tervezenm hogy 1-2 évet dolgozok, de aztán már jöhetne a baba. Aztán ahogy sikerül :) Nem akarom a férjemre sem ráerőltetni, de azért néha majd megemlitem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!