A pasimmal 3hónapja vagyunk együtt és teherbe estem. Orvosilag is van bizonyítva, 2hónapos terhes vagyok de a párom tudtomra adta, hogy ő nem akarja a kicsit, én pedig szeretném. Mit tegyek, hogy győzzem meg?

ha nem akarod, ne vetesd el. mindig fogsz találni valait aki elfogad egy gyerekkel, és ha elveteted, lehet, hogy soha nem lehet többet, voltam én is a te helyzetedben (annyi különbséggel, hogy nálam nem maradt meg), és azt gondoltam, hogy inkább vállalom, hogy egyedülálló anya leszek semmint meddő. ha a gyerek meg akar születni, szülessen, én végül gyerek mellett lediplomáztam, élem a teljes életem.

a párodat nem biztos, hogy meg tudod győzni, de ha döntesz és már nem kérdés, hogy megszülessen vagy sem, lehet, hogy ő is átértékeli a helyzetet és megbarátkozik vele és mire megszületik már alig fogja várni.

sok pasi van, aki kezdetben nem lelekes, de nagyszerű apa lesz, ha meg nem iztosan találsz valakit, aki elfogad a babáddal együtt.

az abortusz egy dolog, hogy van aki szerint gyilkosság, de a saját lelkedet nyomorítja meg.

ahogy olvasom Te már helyesen döntöttél a gyerek mellett, drukkolok, hogy a legideálisabb körülmények közé szülhesd Őt!

Mi is óvszert használunk már 2 éve és lekopogom eddig nem volt semmi baj. Talán rosszul használtátok előfordulhat hogy ilyenkor kilyukad, de az mindig nagy szakadás kíséri észre lehet venni.

Örülök, hogy nem akarok elvetetni, reméltem hogy így döntesz! Sok sikert erős és kitartást kívánok a továbbiakban és sok boldogságot Nektek!

Ez hülyeség, fölösleges rémisztgetés, hogy meddő lehetsz. Persze, egy autó is elüthet és akkor se lehet gyereked.

Nem tudod rávenni és nem is érdmes. Mindig azt fogja a fejedhez vágni, hogy csak a gyerek miatt van veled.

Csak a te döntésed, de a szüleidet mindenképp be kell avatnod.

Én 18 voltam, mikor terhes lettem, gimi 4. osztályos. Elvetettem. Kövezzetek meg érte! Az én döntésem volt. Csak akkor sírtam el magam, mikor 10 évvel később a babám rámnézett szopizás közben... De most arra gondolok, Ő nm lenne, ha akkor, még a gimiben szülök.

Az anyaságra meg kell érni. Ha elég érett vagy, akkor ülj le a szüleiddel, és közöld velük, nagyszülők lesznek, és számítasz a segítségükre.

Ha téged szeretnek, támogatni fognak.

De az apukát nem tudod meggyőzni.

Esetleg ha elmegy veled ultrahangra, vagy majd mikor megszületik...

Remélem, jól döntesz! Sok erőt, kitartást!

Talán azért hidegült el, mert nem akar koloncnak a nyakába a gyerekkel és a felelősséggel! Már bocs, de elég buta vagy, ha elhiszed egy 22 éves pasinak, hogy 3 hónapos kapcsolat után azt mondja neked, hogy el fogja tartani a gyereketeket és mellettetek áll! Rövid úton meg fog lépni, amint közölted, hogy megtartod.

Ha milliomosok a szüleid, és eltartanak életed végéig, akkor vállald. Egy gyermekes, tanulatlan (mert még ugye 17 évesen semmi végzettséged) nő esélyei a munkaerőpiacon a nullával egyenlő. Párkapcsolatok esetén is jóval kevesebb eséllyel indulsz, mert sokkal nehezebb gyerekkel párt találni, pláne ennyi idősen!

Jól gondold meg kell-e 17 évesen, végzettség nélkül, gazdasági világválságban, valószínűleg apa nélkül gyereket nevelni úgy, hogy a jövőben is minimális esélyed lesz munkát találni.

Menj el a nőgyógyászhoz és tövéről hegyire beszéld meg, milyen következményei lennének az abortusznak.

Én 23 éves fejjel se vállalnék ebben a világban gyereket, pláne nem 3 hónapos kapcsolatban, diplomás munkanélküliként a gazdasági válság közepén... Ne érts félre, nem vagyok gyermekellenes, de ha nekem most mérlegelnem kéne, inkább a meddőség kockázatának vállalása, minthogy világra hozzak most egy gyermeket apa nélkül, 29 ezer forintos segélyből élve.