Ki mit alkalmaz arra az esetre, ha nem érkezik a baba?

Én 35 fölötti vagyok, de pár hónap sikertelenség után még egyáltalán nem aggódtam. Mozgás, vitamin, folsav megvolt a kezdetektől. Kicsit csalódott voltam, mikor megjött, de nem omlottam össze. Ovutesztet csináltam mindig, pozitív tesztkor igyekeztünk együtt lenni, de ha véletlenül nem úgy alakult(volt olyan hónap is), akkor sem volt dráma.

Mivel már idősebb vagyok, azt hiszem 8 hónap után ment a férjem kivizsgálásra, spermavizsgálatra, nála rendben volt minden. Én utána, pajzsmirigyem kellett rendbe tenni, plusz átjárhatóságit csináltak. Nekem azt mondták, nem átjárható egyik sem, lombik kell, de pár hónap múlva mégis össze jött spontán.

Én teljesen megértem miről beszélsz mert én is így viseltem.

Amikor elhatároztuk hogy babát szeretnénk, már nagyon szerettük volna, és első hónapban volt egy kémiai terhesség ami miatt először nagyon bele éltük magunkat, majd utána jött a hatalmas csalódás. Ott már éreztem hogy mihamarabb szeretnénk hogy összejönne ezért tényleg mindent megtettem amit lehetett szerintem.

Voltam hormonpanel vizsgálaton, hogy lássam minden rendben van-e, kell-e valamit helyre hozni ha nincs rendben.

Babaváró vitamint szedtem, ovu tesztet is használtam, hőmérőztem, apró kis praktikákat is csináltam, pl brazil diót kell enni, stb. méhpempő, ilyenek.

Egyáltalán nem bánom hogy ennyire rá pörögtem mert hiszem hogy mindennek hála, így a kémia terhesség után a második hónapban ismét pozitív volt a teszt :) Így a harmadik próbálkozós hónap lett a sikeres végül :)

Írj nyugodtan privátba ha lenne bármilyen kérdésed.

A legidegesítőbb tanács a világon ez a ne görcsölj rá! Kiegészítve a: "Xy-nak is akkor jött össze, amikor elengedték".

Ha az ember gyerekre vágyik, nem tudja elengedni, nem tud nem rágörcsölni parancsszóra.

8 évig voltam meddő, aztán lombikkal lettem anya. Amit tudok tanácsolni, maradni kell a realitás talaján, amennyire lehet. Sem túl pozitív, sem túl negatív irányba ne billenj el. Amikor nagyon pozitív, azt arra értem, hogy x nappal ovu előtt terhestüneteket ne keress, és várj a teszteléssel nemvárt környékére, és ha negatív, pláne ha megjön, ne akard azt hinni, te vagy a kivétel, akinek nem választódik ki HCG-t a vizeletébe vagy menstruáció ellenére terhes vagy

Negatív irányban pedig: bár padlóra küld az újabb sikertelen hónap, nézd reálisan az esélyeket, és gondold végig, mi lesz a következő lépés. Ha eltelne lassan 1 év, hova mennétek tovább.

Egyébként pedig mihamarabbi pozitív tesztet kívánok. 🙂

Szia!

Mi 9 hónapja próbálkozunk a párommal, de eddig sajnos sikertelenül.

Használok ovulációs tesztet, illetve figyelem és vezetem a hőgörbét. Minden második nap együtt vagyunk a termékeny időszakban.

Rengeteg fajta vitamint eszek (terhes vitamin, C, D, E-vitamin, vas, Q10, Omega-3, plusz Inofolic) de eddig semmi. Férjem is eszi ugyanezeket (kivéve a terhes vitamint :D) plusz ő szedi még a Folandrolt. De sajnos ennek ellenére még nem akar érkezni hozzánk a kis csodánk.

A negatív teszteket és azt, hogy megjön pedig rettentően nehezen viselem. Főleg az utóbbi időben. Ráadásul olyan helyen dolgozom, ahol napi szinten találkozok kismamákkal és ebben az időszakban ez még sokkal nehezebbé teszi.

Persze nem irigy vagyok, örülök nekik, csak mindig ott van bennem, hogy nekünk miért nem sikerül.

A fájdalmat pedig azzal próbálom enyhíteni, hogy azt mondom magamnak, hogy új hónap új esély. De mostanában már ez sem segít..

Szerintem teljesen nem lehet elengedni. Max olyan lehet, hogy tenyleg annyi dolgod van eppen, hogy nem egesz allo nap gondolsz ra, csak mondjuk este elalvas elott. Mittomen. Velem ez megtortent, amikor a 8 oras munkak mellett hazat vettunk majd mi ketten ujitottuk a ferjemmel, akkor tenyleg kakilni se volt kb idom fel evig, kevesebbet is gondoltam a temara. Viszont mindegy volt, akkor se jott ossze :D

De a fejedben valahol melyen mindig ott lesz ez a gondolat, amig van remeny a gyermekre.

Nekunk vegul spontan osszejott, 1,5 ev utan. Fiatalok voltunk, mi 2 evet adtunk magunknak probalkozni, addig haladtunk a dolgainkkal, ezert se jelentkeztunk be sehova vizsgalatokra. Gondoltuk majd utana.

De minden honap egy nagy csalodas volt azert nyilvan, viszont ez az ido is semmi ahhoz kepest, aki 5-8-10 evet var. Hat le kalappal elottuk, nagyon nehez!

Én normálisabban étkeztem, mert addig katasztrófálisan, és nem voltam IR, de közel jártam hozzá, sportolni addig is sportoltam.

Szedtem magzatvédőt, D vitamint, Q10-et és a végén már E vitamint is. Azért pont ezeket, mert az első 2 senkinek se árt, ha gyereket akar, a másik kettőt meg, mert NEKEM arra volt szükségem. Én 100éves vagyok, a Q10 meg sejtfiatalító, ill.volt egy műtétem, ami után már nem lett olyan szép vastag a nyálkahártyám, mint előtte. Ja, meg ittam menta teát, mert a tesztoszteron kicsit magasabb lett, amikor szűkítették a referencia tartományt. Nem volt viszont más hormon gondom és volt egy végre pontos ciklusom, tehát olyasmit nem lett volna érdemes, ami felborítja azt.

Amúgy meg bíztam a jó szerencsében. Az nem volt opció, hogy nem lesz gyerekem. Felkészültem a "legrosszabbra", a lombikra és az azt megelőző műtétre. Végül mindkettő elmaradt, mert az utolsó pillanatban bejelentkezett a kisfiam. Előtte volt már egy vetélésem. Viszonylag könnyen teherbe estem, mindkettő 5.hónapra jött, de a korom miatt, erősen rezgett a léc, hogy kifutok az időből.