Csak várandós akarok lenni, a gyereket nem akarom?

Mégis mi vonz a terhességben?

2x voltam, egyikkel sem voltam rosszul, mégis szar volt az egész, ráadásul a testem is tönkrement, műteni is kellett.

Az a pár hónap figyelem rohadtul nem ér ennyit

Én egyedül nevelem a közel másféléves kisfiam, és hasonló gondolatok jutnak néha eszembe, ha egy második babáról ábrándozok... én tudat alatt biztos vágyok egy olyan terhességre, ahol apuka is ugyanúgy várja a babát, mint én, mert ez nekem kimaradt :(

Persze az nem ugyanaz, mint amit te írsz, mert én imádom a fiam meg a vele való foglalkozást, de pont ez az egyik ok, amiért félnék egy tesótól, mert attól tartok, hogy egy második gyereket nem tudnék annyira szeretni, mint őt, hiszen itt közel egy éve állandó a rózsaszín köd 😊

De ettől függetlenül neked kell végiggondolni magadban az okokat.

Az egy dolog, hogy nekem sem volt kellemetlen a terhességem, sőt, nagyon élveztem végig, a szülés sem volt traumatikus, neked meg főleg nincs rossz tapasztalatod ilyen téren, tehát az sima ügy, hogy a terhesség miért tűnhet jó "bulinak". De a kérdés az, hogy mégis miért vágysz rá? Barátnőidnek már mindnek gyereke van? Vágysz a párod/családod figyelmére? Kíváncsiság? Jó lenne kideríteni az okot, nehogy beleugorj valami véglegesbe úgy, hogy igazából nem is arra vágysz igazából.

Az viszont szerintem jön magától, mikor azt fogod érezni, hogy szívesen töltenéd a napjaidat a babával, erre meg kell érni (lehetőleg még a teherbeesés előtt). Aztán kiderül, mit dob a gép: egy könnyű babát, aki mellett tudsz foglalkozni magaddal is, és sokkal jobb lesz a helyzet, mint amire számítottál, vagy egy olyat, ahol a dackorszak megváltásnak tűnik a babakorhoz képest, két óra alvás egyhuzamban pedig rekordnak 😀