A párotok mikor és hogy tette túl magát a vetelesen?
Sziasztok.
Volt egy spontán vetelesem 3honapja.
Azóta most beszéltük a párommal először arról hogy újra probalkozhatnánk..
Én tettem fel neki azt a kérdést hogy mit szólna hozzá ha újra bele kezdenénk a baba projektbe és kérdeztem hogy készen állna e rá?
Erre ő azt mondta nekem hogy NEM. És ő már nem bírná ki ha megint úgy járnánk ! Azt mondta ő azt a fájdalmat ne akarja meg egyszer érezni. Én elsirtam magam . És aztán nem szóltunk egymáshoz egy fél napig.
Kérdezem én hogy ez normális hozzá állás a ehez a dologhoz?
Úgy érzem lelkileg oszetortem ettől a mondatátol .
Ő meg nehezebben dolgozta fel a történeteket mint en.
Nagyon várta a kisbabánkat.
6hetesen ment el.
De tegnap óta folyton az jár a fejemben hogy ő már nem szeretne tőlem gyereket. 😭
Haggyak meg neki időt ehez?
Vagy mit tegyek?
O nem rossz ember és nagyon szeret engem, de úgy érzem ehez nem így kellene neki hozzá állnia. Mondtam neki hogy én nem szeretném feladni.. és ő azt mondta ő meg nem birja ki ha még egyszer ebbe részesül.
válasza:Hát sokmindent fogsz ott kapni ezért...
Ezt nem itt és nem vad idegenekkel kellene megbeszélni, hanem vele. Mivel 3 hónapja nem beszéltetek a dolgokról fogalmad sincs mi zajlott benne ezzel kapcsolatban. Ezek szerint neki sincs a te érzéseidröl. Így nehéz lesz q közös gyerek vállalása, hogy semmilyen szinten nem kommunikaltok. Ékes példája amit írtál, kérdeztél valamit, válaszolt, bőgtem, elrohantál és megint nem beszéltétek meg, duzzogtatok külön. Dolgozzatok a kpacsolatotokon, akár külső segítséget is kérjetek, mert hosszú távon ez a struccpolitika nem vezet sok jóra. Tessék megtanulni beszélgetni egymással, sok félreértés elkerülhető lesz.
válasza:
válasza: válasza:Nálunk is volt korai vetélés, majd sikertelen lombik (beültetésig sem jutottunk el), most donorpetesejtes lombikkal próbálkozunk.
Nem is kezdtem volna bele ha a férjem nem lenne társam ebben (is), ha nem tudtunk volna ezekről őszintén beszélni, együtt sírni. Őt is jobban sokkolta a vetélés, mint engem, talán mert én lélekben fel voltam készülve a legrosszabbra, talán mert ő kívülállóként nézte tehetetlenül, hogy szenvedek (itthon vetéltem el, 2 napig voltak görcseim-vérzésem, bár nem volt nagyon durva, de gondolom a tehetetlenség legalább olyan rossz, hogy nem tud segíteni.)
Mi nagyon sokat beszéltünk előtte/közben/utána, és nem merült fel, hogy nem próbáljuk meg újra. Beszélgessetek, mindenki máshogy dolgozza fel az ilyesmit, de azért az nem jó, hogy 3 hónapig egy szót sem beszéltek róla.
válasza: válasza:A verzio: vagy extra erzekeny, szorongo
B verzio: meggondolta magat es kibujik ezaltal a gyasz altal a babaprojekt alol
válasza:6-os hozzászólóval nagyon egyetértek.
Alapból, ha valaki apa/anya akar lenni, az nem adja fel elsőre. Sőt, a célig.
Mi 5 év után jártunk először sikerrel és ikreket veszítetteünk el... de meg sem fordult a fejünkben, hogy nem akarnánk újra próbálni. A veszteség az mindig veszteség, de nem egy ismerősöm van, akik szülésnél veszítették el a babát és utána mégis addig mentek amíg nem lettek szülők és merem állítani a lelki béke eléréshez igen is kell a siker, kell egy gyermek. Az hozhat megnyugvást. A párod valóban vagy nagyon szorongó, de kakor ez már rég feltűnt neked, vagy egyszerűen meggondolta magát, ami egyébként szomorú lenne. De lehet csak alaposan át kéne beszélnetek és ő is pozitívabban állna a dologhoz. Mondd el neki te mit érzel, ráadásul ez az egész a te testedben zajlott, és igen is szeretnéd újra, addig amíg célba nem értek.
Szinte minden anyuka akit csak ismerek élt át vetélést... az összes... ez sajnos egy természetes dolog, ezt is elmagyarázhatod a párodnak.
Ilyen esetben egymás támaszaid vagytok, ha valóban szeretett volna eddig gyermeket, akkor hidd el, fog még ezután is, max egy pici idő még kell neki, és az is, hogy lássa rajtad, te is nagyon szeretnéd. Lehet jobban megviselte az amit rajtad látott, hogy téged hogyan viselt meg.
válasza:Az Égiek akarták így, biztos valami nem volt rendben a terhességgel, ezt el kell fogadni, sokakkal megesik.
Döntsd el, hogy szeretnél-e gyermeket egyáltalán, mert a társad részéről ez egy kategorikus nem volt.
Nem könnyű helyzet, de beszélni kell róla, NEKTEK. Ha nem nyílik meg, nem a te embered.
válasza:Szerintem ez nagyon összetett…
Az én párom már a kémiai terhesség után is nagyon kiborult nem is maga miatt hanem miattam….
Mivel nagyon rosszul éltem, meg nem szóltam senkihez, sírtam…
Egy hét alatt így tudtam feldolgozni, hogy magamba fordultam.
Utána azt mondta, hogy neki ilyen áron nem kell gyerek, nem bírja azt nézni ahogyan szenvedek, ahogy fáj nekem…
Aztán mikor jobban lettem leültünk megbeszélni és újra elkeztünk próbálni és már nem jött meg :) 17 hetes vagyok a kislányunkkal!
Lehet neki több idő kell!
válasza:“neki ilyen áron nem kell gyerek, nem bírja azt nézni ahogyan szenvedek, ahogy fáj nekem…”
Ez itt a lényeg, végre egy normális hozzáállás :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!