19 éves lány vagyok idén fejezem be a sulit és nagyon nagyon szeretnék babát. A párom már dolgozik szóval anyagi problémák nem lennének . Normális ez az érzés vagy teljesen megőrültem? :S

Tény, hogy nagyon fiatal vagy, és ezek szerint még egy percet sem dolgoztál, tehát ha anyagilag minden rendben van, akkor gyakorlatilag minden a párodé. Jó ha tudod, hogy később előfordulhat, hogy mérgében ezt a fejedhez vágja. Szerintem dolgozz néhány évet előtte, egy nőnek mindig kell, hogy legyen B terve.

A kérdésedre válaszolva, normális ez az érzés, a modern életvitel nem törölte ki belőled az ösztönöket, viszont már nem azt az évet írjuk, mikor a nők az iskolapadból a gyerekszobába mentek férjhez. Ha a párod is így gondolja, és a te életedből nem hiányzik a buli, a pörgés, a szórakozás, esetenként a hajnalig tartó mászkálás berúgás, akkor hajrá.

20 éves vagyok, tavaly mentem férjhez (29).

Mi egy hónapja nem védekezünk :P

Szerintem hajráá...sokkal jobban jársz, ha most szülsz, mert pár év múlva, mikor ők már nagyobbak lesznek, mehetsz dolgozni és nem lesz olyan indok, hogy még biztos szülni fogsz és ezért nem vesznek fel. Igaz én már dolgozok 2 éve,de nem innen akarok nyugdíjba menni. Kisebb lesz a generációs különbség, hamarabb regenerálódsz, és biztosan az anyjának néznek és nem a nagyanyának :D

Én a helyedben nem várnék, mert abban sem lehetsz biztos, hogy elsőre összejön.

Remélem jól döntesz...Boldog karácsonyt.

Én 20 évesen ismertem meg a párom, Ő 19 volt. Pár hónap múlva terhes lettem. Albérletbe költöztünk, amit Ő fizetett, én még fősulira jártam. Sosem dolgoztam előtte, semmi pénzem nem volt a párom sem keresett jól, szülők nem támogattak, sőt ránk se néztek olyan dühösek voltak. Évek teltek el így. Tehát úgy sem álltunk mint Ti.

Megszületett a lányunk. 3 éves korában én is munkát vállaltam, a férjemnek (mert közben elvett) hitelből saját vállalkozást csináltunk. Most:

31 éves vagyok. Van házunk, autóink, egy félkész balatoni nyaralónk, nincs hitelünk. Született még egy gyermekünk, Ő most két éves és alig várjuk a harmadikat. Sajnos nemrég elvesztettük 9 hetes pocilakóként, de reméljük újra beköltözik hozzánk. :)

És annyira boldogok vagyunk!!!!

Én csak biztatni tudlak, ha tényleg nagyon szeretnétek.