Ha már Karácsony van, segítsünk kicsit egymásnak :) Ki mióta próbálkozik babával és milyen jótanácsokat adna a leendő kismamáknak?+

1. Ezzel hogy segítesz másoknak? Vagy mások hogy segítenek neked?

2. Ez nem egy és nem két "jótanács", hanem több.

3. "ha pozitív, terhes vagy, ha megjön nem vagy terhes" - ez pedig ténymegállapítás, nem tanács.

4. Az első jótanács, hogy ne beszélj be magadnak semmit, erre kiírod ezt a kérdést, hogy segítsetek egymásnak, ha már karácsony van. 😂😂😂😂

5. Ez a leghülyébb "gyerekes kérdés", amit valaha olvastam. 2 testhosszal veri a "szerintetek pozitív?"-as kérdéseket

Engedd el ezt az egesz szarsagot. Ne AKARJ gyereket.

Nem AKARD megmondani a testednek mit csinaljon. Nem nezegess hulye teszteket allandoan.

Siman csak elvezzetek az eletet es szexeljetek mikor jolesik. Egyel ami jol esik, es keress olyat ami boldogga tesz!

Én inkább arra adnék tanácsot, ha szerencsésen alakulnak a dolgaitok.

Ne várj feltétlenül azonnali kötődést, és ha nem alakul ki azonnal, ne okold magad, és ne érezd úgy, hogy baj van veled.

Ne várj rózsaszín vattacukros felhőn lovaglást.

Imádok anya lenni, de nehéz. Ne csalódj, mert a babára várás miatt nagyok az elvárásaid a boldogsággal kapcsolatban. Amikor éjjel kómásan, mindhárman sírtok az álmosságtól, és már cseng a füled ha elalszik és amiatt nem tudsz elaludni, ha nem nyílik ki a szemed reggel mert annyira kialvatlan vagy, ha lebetegszik a gyerek, ha szívni kell az orrát és visít, ha megkapja a szurikat és úgy érzed elárultad, ha elesik és vérzik a szája, bibis a térde, ha rosszalkodik neked meg bűntudatod van a kiabálástól.... nem ezek nem vattacukros álmok.

Amikor a kórházban volt újszülöttként én meg kint ültem a váróban hogy végre bemehessek hozzá, és magamat okoltam hogy betegen született, akkor leült mellém egy szülész néni aki szerintem már 2 lépésre volt a nyugdíjtól, és beszélgetett velem. Sírtam és bűnösnek éreztem magam, és akkor mondta, hogy az anyaság az folyamatos bűntudattal és kétellyel jár.

De boldogság is egyben mert szeretitek egymást.

Ezzel indítalak útnak.

14 hónapja próbálkozunk. Novemberben kezdtük volna ombikot, de lett egy spontán kémiai terhességem, ami spontán be is fejeződött, úgyhogy most még pár hónapig újra várunk a spontán csodára hátha.

Tanácsot nem tudok adni azoknak, akik hasonló cipőben járnak, mert eddignekem se jött be semmi. Eddig 6 nőgyógyásznál jártam, mindegyik mindenre mást mond. Diétáztam, szedtem vitaminokat, sportoltam, aztán elengedtem mindent,az sem jött be, utána újra kezdtem elölről. Egy soha véget nem érő mókuskeréknek érzem az egészet.

Gondoltam rá hogy feladom az egészet a francba, de amióta kiderült hogy endometriózisom van azóta az idő is ellenség, hiszen ez minden hónappal csak romolhat, minden sikertelen hónappal egyre kisebb az esélye hogy valaha gyerekem legyen.

Szóval erre nincs még tamácsom.

Azoknak viszont van, akik csak tervezik, hogy majd 1 év múlva, majd 2 év múlva, majd egyszer gyereket szeretnének. Ne halogassátok. Nagyon sokféle nőgyógyászati és endokrin probléma létezik, amik csak úgy a semmiből bármikor kialakulhatnak, nem lehet megjósolni hogy kinek mikor mi jön elő. Hiába vagyok fiatal, nagyon rosszak az esélyeim. 3 éve még semmi problémám nem volt, jó eséllyel simán összejött volna a baba.