Szerintetek is ráérne még a gyerekvállalás?
Jövő júniusban végzek az egyetemen, akkor leszek 24 éves.
Óvónőnek tanulok egyébként.
Párom már dolgozik vagy 3 éve.
Leírom, hogyan állunk anyagilag meg ez sokszor felmerül, mint szempont a gyerekvállalásnál.
Mire összeköltözünk lesz 3 millió forintja.
Nekem 500 ezrem van, ösztöndíj, diákmunkákból.
Esküvőnk júliusban lesz, akkor fogunk összeköltözni nagymamám házába, aki már sajnos nem él.
A lagzinkat a szüleink fizetik és megkapjuk amit nekünk szánnak a vendégek meg 2 milliót párom szülei még szeretnének adni ajándékba.
Ennél több segítséget, ha adnának sem fogadunk el a szüleinktől.
A babavárót gondoltuk felvenni még és ha lesz megfelelő ház szeretnénk egy másikba költözni, hogy szüleim visszakapják a nagyi házát és eladhassák, de ez nem sürgős, mert nem ér sokat. A házra nem kell költeni. Egy sorház egy kisvárosban, tökéletesen lakható.
A párom nem keres olyan rosszul szerencsére, havi 300 ezer a bevétele.
És arra gondoltunk, hogy igénybe vennénk a diplomás gyedet!!! Ami kb. 110 ezer forint és akkor én egyből gyermeket vállalhatnék.
Kicsit részletesen írtam le, de azt gondolom, hogy anyagilag rendben leszünk és anyagi akadálya nincs szerintem a babavárásnak.
Mi a párommal sokat gondolkodunk rajta, őszintén úgy érezzük, hogy nem szeretnénk várni vele.
Azonban az anyósommal beszéltünk valamikor erről a témáról és ő nagyon ellenzi. Ő annó 30 évesen szült és meg van győződve, hogy nagyon ráérek még és elsietem és hogy inkább kezdjek el dolgozni, meg hogy csak akkor költözünk össze es össze kell szokni. Plusz párom tesójáéknak is esküvőnkre születik meg a babája és már szóvá tette, hogy attól, hogy nekik most lett gyerekük nem kell nekünk is rögtön gyerek.
Erre én elképedtem. Azt gondolom, hogy ezt egyedül csak mi tudjuk mikor szeretnénk és ez a mi kettőnk döntése. Én sose néztem mást, hogy mikor szül, nem máshoz igazítom és időzítem ezt. Én ezt màr akkor is eldöntöttem mikor nem volt párom, hogy én nem szeretném sokáig húzni a babavárással az időt.
A kapcsolatunk stabil és szeretetteljes. :)
Én úgy gondolom, hogy oké, szívesen dolgoznék, de tudom, hogy még nagyon sokat fogok. Inkább előbb megszülnék, mert fiatalabb már nem leszek. Nagy családról álmodozunk pàrommal. 3-4 gyerkőcről és imádkozom, hogy egészségileg bírjam és semmi akadálya ne legyen.
Óvónőként pedig nem hiszem, hogy gond lenne, ha nem lenne tapasztalatom hiszen gyereket nevelek majd, a sajátjaimat és az is tapasztalat és azért az egyetemen is sok tapasztalatot gyűjtöttem szerencsére.
Plusz még míg teherbe nem esek és valameddig terhesen is tudok dolgozni.
Köszönöm előre is, ha leírjátok a véleményeteket. :)
Igaza van az anyósodnak. Anyagilag csak arra spekulálsz, hogy mit kapsz másoktól, illetve az ő fiának a bevételére. Én is ismerek olyat, aki egyetem után egyből szült, majd gyorsan mégegyet, mert legyen meg "egy kosszal", aztán becsúszott a harmadik. Otthon volt 9 évig, teljesen elsárkányosodott, állandóan a férjét szapulta, és válás lett a vége. Ottmaradt 33 évesen, nulla munkatapasztalattal 3 gyerekkel.
Én biztos nem szülnék úgy, hogy nincs önálló egzisztenciám, főleg nem rövid együttélés után.
Mivel gyakorlatilag mindent a párod és családja pénzére, valamint hitelre vállalnál, igen, így korai. Főleg, hogy nem is éltetek együtt, jövő júniusig sok víz lefolyik mèg a Dunán. Bármi történhet (tudom, nálatok nem fog).
Az a pénz, amit kaptok majd ajándékba, lehet, hogy jövőre már közel sem fog annyit érni, mint most… Nagyon előreszaladtatok.
“Valameddig terhesen is tudok dolgozni.”
Hát vagy nem. Lehet annyira rosszul leszel az első naptól kezdve, hogy megmozdulni sem bírsz majd. Vagy jön a 125. covid hullám + influenza jàrvány, ami miatt szintén nem tudsz majd dolgozni. Akkor ott leszel majd kereken 0 bevétellel hónapokig, mert táppénz sem jár majd. Erre is gondolj.
De egyébként… Ez valóban csak a ti döntésetek, ti tudjàtok mit akartok. Csak akkor anyósjelöltet se avassátok be, hogy mi a terv (a fia pénzére és az ajándék lóvéra szülést). Lehet bemérgesedik, aztán nem lesz ám nagy esküvő meg nagy nászajándék, ha ő nem akar asszisztálni ehhez…
Régen is így ment, megismerkedtek, és házasság után költöztek össze. Persze jobb előtte, de ha szeretitek egymást, nem oszt nem szoroz.
Én megvárnám az esküvőt, és a beköltözést, mert terhesen vagy kisbabával ezeket nehéz megoldani. A sulival is vigyázz, én pl veszélyeztetett terhes vagyok és itthon kell feküdnöm, kizárt hogy tudnék sulizni, vizsgázni.
A terhesség nem mindig megy a tankönyviek szerint, erre is gondoljatok.
Tökéletesen jó lesz a babucinak ha már a közös otthonba születik, addig készülj a várandósságra, csiszold az egészséged és tudásod.
Én nem vállalnék gyereket azzal akivel még nem laktam együtt.
Nagyon sok kérdés van még, mielőtt egy ilyenbe belevágnál, pl kompatibilisek vagytok-e együtt élni, mi a véleménye a munkamegosztásról, neked mi a véleményed erről.
Addig nem vállalnék babát, míg anyagilag nem tisztázott semmi.
Pl a házat megörökölted, vagy csak úgy beköltöztök és ha az örökös úgy látja, kirakhat, mert neki albérlőkre van szükség? Jogilag tisztázzátok a kié micsoda kérdéskört, és ha nem akarja eladni, nektek adni az örökös írjatok egy szerződés amiben fizettek egy jelképes összeget albérletre.
Másik, hogy ezek szép ígéretek a szüleidtől de még mindig csak ígéretek. Nekem is azt mondták, hogy vegyem fel a diákhitelt és segítenek fizetni. Nem segítettek. Most segítenek be, hogy babával vagyok otthon és jelentősen csökkent a bevételem. De ez 10 éve volt 10 évig nem érezték úgy, hogy betartják a szavukat.
Szóval a javaslatom:
Költözzetek össze, letisztázva a tulajdoni jogokat. Kezdj el dolgozni, éljetek együtt egy évig, munka mellett, eztán házasodjatok össze, aztán szerintem jöhet a baba ekkorra már lassan 26 leszel úgyis, senki se fog ferdén nézni a korod miatt, dolgoztál a szakmádban nem pedig 3-4 gyerek után 35 évesen lennél pályakezdő.
Kiismered RENDESEN a párod, és rendezitek a lakhatást, mert nekem ez az egyik keg ingatagabb része a dolognak.
"Régen is így ment, megismerkedtek, és házasság után költöztek össze. Persze jobb előtte, de ha szeretitek egymást, nem oszt nem szoroz."
Régen nem is váltak el, maradt az asszony az agressziv/félre járó férje mellett, mert "ügy illett", mert szegyen volt válni.
"Régen is így ment, megismerkedtek, és házasság után költöztek össze."
Oh, valóban. Ráadásul a válás szégyennek számított, tehát maradtak egy rossz házasságban.
Szerencsére ez már nem így van.
Valaki már írta, hogy legalább 1 év együttélés az alap. Azelőtt szerintem sem érdemes gyereket (főleg gyerekeket) vállalni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!