34 éves vagyok a párom 37. 3 és fél hónapja vagyunk együtt és nagyon hirtelen besikerült a baba, mert 12 hetes terhes vagyok. Elejétől fogva nem védekeztünk,meg is beszéltük. Jó a kapcsolatunk, szeretjük egymást. Mit gondoltok erről?

Azt, hogy lutri. Én 38 vagyok és vagy 20 éve szeretnék gyereket. Arra már nincs időm, hogy évekig ismerkedjek. Ennek ellenére vagyok olyan gyáva, hogy egy vadidegennel így nem merném. Egyszerűen azért, mert nekem fontos, hogy szeressem az apját, és egy új ismerettségnél nem érzem azt, hogy ettől az embertől gyereket szeretnék.(Tudom, szereted, de most arra gondolok,, hogy az elejétől fogva nem védekezek.)Viszont ha akkora mázlista lennék, hogy olyannal lehetnék, akit már régebb óta ismerek, és tetszik is, akkor semmi ilyen parám nem lenne. Persze mindkettőnél benne van a pakliban, hogy végül egyedül maradok, de ez minden más kapcsolatban is benne van. Engem nem zavar, mert én egyedül is vállalnám, eleve számolok a lehetőséggel. Aki viszont csak teljes családban tudja elképzelni a gyereknevelést, az lehet, hogy nem vállalná, mert nyilván nagyobb a kockázat, mint egy "kipróbált" kapcsolatban. Mindenki ideális forgatókönyvet szeretne, de az élet nem mindig azt dob🤷 Ti ismertétek már egymást, mielőtt összejöttetek?

Egyébként, ha 12 hetes vagy, már úgy sincs választási lehetőség. Kívánom neked a legjobbakat, bízz te is abban! Jól is elsülhet. Mindenre van példa, és minden ellenkezőjére is.

Ismerek olyanokat, akik ugyan kicsit fiatalabban, de ugyanígy csináltak gyereket. A lány már iskolás, a szülei házasok és jól elvannak :-) Sőt én magam is így születtem anyámékhoz, másfél éve ismerték egymást, amikor én már ott bőgtem nekik egész éjjel.

Azonban a rideg tények alapján statisztikailag jóval nagyobb az esélyed az egyedülálló anyaságra, három hónap l.fasz, rizzsel... Szerintem nem egy jó stratégia a ketyegő biológiai óra miatt pánikszerűen teherbe esni, azért egy évet én 35 felett is várnék. De ha becsúszik, nem vetetném el!