Aki elsőre szült és másodjára császára lett melyiket élte meg rosszabbnak?

Az első gyerekkel természetes szülés volt. Iszonyúan fájt, de kb. órák alatt regenerálódtam, és adott a sikerélmény egy hatalmas pluszt.

A második sürgösségi császár volt. Ezt éltem meg rosszabbul. Aggódtam, féltem (sose volt előtte műtétem), lassan gyógyultam, és sokkal jobban fájt a méh összehúzódása, mint amire számítottam. Napokig küzdelem volt felkelni is. A szoptatás se úgy indult. Teljes kudarcként éltem meg.

A harmadik tervezett császárral jött világra, összességében azt éltem meg legjobban. Már tudtam, hogy mire számítsak, és annyira nem bántam, hogy kimarad a vajúdás, mint az előző két esetben. :)

Egyértelműen a császár volt a rosszabb.

Persze nem bántam, hogy kimaradt a vajúdás, mert az sem egy leányálom; de akkor elég csak magadra figyelned a fájdalmak közepette.

Császár után sokáig fájt még. Az első napokban szörnyen, de akkor már az volt a legkevesebb, hogy velem mi van, el kellett látnom a babám, akárhogy is.