Anyukák leírnátok nekem, hogy milyen volt a szülés első gyerekkel? 37hetes km

gyors - hajnal fél egytől - reggel negyed hatig -

egyből 5 perces fájásokkal

fájdalomcsillapitás nélkül

fél négykor beadott oxitocinnal - nem tünt el a méhszáj-

húsz perces kitolással

egy órás megfigyeléssel

apával :-)

ügyeletes orvossal

két szülésznővel

csatlakozom az első gyorsposta-stílusához :)

38+3 hetesen éjjel magzatvíz - fél óra múlva kórházban - egy óra múlva 25 perces fájásokkal - reggel 8-ra 5 perces fájások - ellenőrzés, utána műtő - altatás - császár (tervezett) - utána 2 napig intenzív, majd még pár nap baba-mama szoba

1 hét múlva mentünk haza

kedd délután kezdődtek a fájások, rendszertelenül. Csütörtök estére lett meg a fiam. Indított szülés volt, mert már nem bírták nézni hogy 2 napja szenvedek, nem alszom. Oxitocyn és burokrepesztés. 2,5 óra volt a kitolási szak, mert 4,2 kg-os volt a fiam és 39 cm-es a fejkörméret, nehezen tudtam kitolni, alig maradt erőm a sok fájás miatt, meg a kialvatlanságtól. Ráaadásul alig ettem, igy energiám se volt ehhez az óriás bébihez. de azért csak kibújt, egészségesen. A végén a doki az alkarjával nyomta, szabályosan ugrált a hasamon, hogy segítsen. Mondanom se kell hogy nem akartam többet szülni........

A 2 gyerekem is ekkora volt, de kisebb volt a feje. Nagyon gyorsan kitoltam, de a vajúdás itt is elég hosszú volt. De a 2. szülés adta vissza a hitemet, hogy lehet szépen, koncentráltan is szülni. Alternativ szülés volt a 2., nagyon jó élmény volt.

Szerda reggel 7-kor arra ébredtem, hogy folydogál a magzatvizem. Egész nap 15 perces fájásaim voltak, semmi komoly a nőgyógyász szerint. Estére már 4 percesek lettek. Éjjel bementünk a kórházba, ott közölték, hogy még nagyon messze vagyok a szüléstől, inkább menjek haza. Másnak délelőtt visszamentem a kórházba, hulla fáradtan a kialvatlanságtól, egy EDA-ért könyörögtem. Délután 1-kor kaptam meg, fél háromkor már kint volt a kislányom. Másodszorra éjfélkor ébredtem 15 perces fájásokra, reggel 8-kor bementem a kórházba 10 perces nagyon nem intenzív fájásokkal, fél 11-re megvolt a kisfiam EDA nélkül, isteni élmény volt.

Tapasztalat: engedd el magad a fájások közben, engedd, hogy fájjon ott lent, mert attól tágulsz. Én elsőre küzdöttem a fájás ellen, meg is volt a hatása. Ja és mind a két alkalommal gátvédelemmel szültem. Talán a terhesség alatti intim torna miatt.

akkor csak röviden próbálom én is :)

39+5

-hajnali 2-től 20 perces fájások

-8-ra 5 percesekké sűrűsödött

-9-kor már 3percenként, kórházba be.

-10 körül kórház, bő 2ujjnyi méhszáj, dokim hív, de elfelejtettem, hogy szólnom kellett volna neki (ünnepnap miatt kérte) kirándult volna, de elindultak haza.

-11 körül magzatvíz elfolyik, 3 ujjnyi méhszáj

-11-15 óra között 2-3 percenkén erős fájások, séta, zuhanyzás, kínlódás, lassú tágulás.

-15 Dokim megérkezik, EDA-beköttet, hogy legyen erő a kitolásra + oxitocint is köttet be, mert nem egészen jó a baba szívhangja, meg kéne már szülni.

-16 Baba nem jól fekszik, nem indul meg hiába tágultam ki, tolásra se, császár felmerül, meg előkerül a vákuum is. Még egy orvos behív, próbálja bebillenteni a bébi popóját, mert ferdén fekszik, nem illeszkedett be,és emiatt nem indul kifelé. 3. próbálkozásra sikerül bebillenteni, kb fél óra kitolás még, 16:48 baba kinn :)

Reggel a ctg-n közölték, hogy semmi, még nem most szülök. Igaz azt nem mondtam, hogy már érzek halványan valamit rendszertelenül. akkor még bevásároltam, fogadtam a bútorszállítókat, takarítottam. Délután négyre kb 10 perces fájásaim voltak, szóltam ideje indulni a kórházba. Ott közölték hatkor, hogy szülök,, de nem most, nem ma. Több ctg, az is azt mutatta, hogy hiába érzem egyre sűrűbben ez még nem az, majd megtudom, hogy milyen ha igazán fáj. azt mondták, ha 11-ig nem tudok elaludni (már nagyon fájt hogy tudtam volna) akkor menjek vissza. 11kor visszaballagtam, ctg nem mutatott semmit, de megvizsgált a szülésznő és azt mondta ajjaj, négy ujjnyira nyitva a méhszáj azonnal hívjuk az orvost. Háromnegyed 12-re beért az orvos és éjfél után 10 perc alatt meglett a lányom.

Elfáradni nem nagyn volt időm szerncsére, minden valahogy nagyon gyorsan zajlott. A szülés nem volt vészes, na de mikor összevarrtak...azt kihagytam volna az életemből.

Hát lassú:Hétfő hajnalban elkezdett folyni a magzatvíz,bementünk a kórházba és ott is fogtak.24 órán keresztül csak fájdogált és alig tágultam.Kedd hajnalban kaptam oxitocint (és volt burokrepesztés is) az megtette a hatást(ezt nem részletezem :)).2,5 óra múlva megszületett a kislányunk természetes úton.Apás szülés volt.A másodikat is így tervezzük,csak az lehetne kicsit gyorsabb. :)

A legjobb része a kitolási szakasz volt,nem fájt egyátalán csak a feszítést éreztem.A vajúdást kellett átvészelni a többi már könnyű volt.

Betöltött 38.héten, 21:45kor elfolyt a magzatvíz, 22:30kor már bent voltunk a kórházban, ekkor enyhe fájásaim voltak, Páromat haza is küldték, mert azt mondták, hogy ebből majd csak másnap lesz valami. Lefeküdtem aludni, reggel 8kor bejött a dokim, megvizsgált, akkor kezdődtek a fájások, 5 percenként, bementünk a vajúdószobába, párom masszírozta a derekamat, sűrűn zuhanyoztam, jólesett a meleg víz. 12:40kor szülőszoba, gátmetszés, 10 perc alatt született meg a Kishercegem, Apuci végig mellettem volt. Azután a doki összevarrt, az elég kellemetlen volt, 2óra hossza pihi infúzióval, majd zuhany és mentem vissza a baba-mama szobába. Nagyon elfáradtam, a nap hátralevő részében szunyáltam, mikor behozták "szoptatni" a babát (akkor még nem volt tejem) csak néztünk egymásra nagy szemekkel és csodálattal, azután átöleltem és elaludtunk mind a ketten. Sajnos nem vettem észre, mikor vitték ki. Soha nem felejtem el, a szülés egy nagyszerű, életre szóló élmény.

Sokat segít, ha a Párod bent van és még többet, ha közben nem hagyod el magad, hanem azon vagy, hogy segíts a kicsinek, hiszen neki egy kicsi helyen kell átpréselni magát.