Vákuumos rásegítésnél elkerülhetetlen a gátmetszés, illetve a további szakadás, repedés?

Az első.

A vákuum használatához a dokinak be kell pluszban dugnia a kezét, hogy rásimítsa a gyerek kobakjára a készüléket, és utána gyak. megszülöd a doki kezét is pluszban. Szörnyű.

Én a másodikat szültem vákummal.

Mire vákumra került a sor, már annyira fájtam, meg annyira elfáradtam, meg annyira nem érdekelt semmi, csak az, hogy vegyék már ki a gyereket és nem legyen semmi bajunk.

Nemhogy a gátmetszést nem éreztem, de utána azt sem hogy a lepényt kihúzzák, sőt a doki belülről megtapogatta a császáros sebemet is, mert az első meg sürgősségi császár volt. Szóval az alfelem eléggé igénybe lett véve, valószínű ha két kézzel turkált volna bennem a doki azt sem éreztem volna, annyira nyitva voltam, a gyerek is nagy volt, szóval tágított rendesen.

Felépülés.

Beletelt vagy 3 hétbe, hogy normálisan egyenesen tudtam ülni, de hosszabb ideig még sokáig nem tudtam ülni egyhelyben, mert egyszerűen fájt, nem esett jól.Hetekkel később is nap végére ha elfáradtam nagyon zsibbadt az alfelem.

Szex. Szoptatás miatt 0 volt a libidóm, meg a szülés emléke miatt is hideg rázott a szex gondolatától. Persze próbálkoztunk, de olyan 10 hónap múlva volt az, hogy kívántam is, nem is fájt.

Szóval összességében örülök hogy császár után megtapasztalhattam a hüvelyi szülést, és hogy egészségesek vagyunk. Bár az emlékek természetesen megszépülnek egy idő után, de azért örültem volna ha nem kell vákum. De őt végre a kezemben tarthattam rögtön szülés után, az elsőt a császár miatt nem. Első perctől kezdve jól szopcsizott, az elsőnél a császár miatt nehezebben indult a tej. Mondjuk mikor először megláttuk a férjemmel kicsit megijedtünk mert teljesen csúcsos volt a feje a vákum miatt, de megnyugtattak hogy nem marad így, és valóban éjjel szültem, reggel mar teljesen helyreállt a feje búbja.

Szia! Nekem is vákuum volt. Kitolásnál fájásgyengeség állt be ás nem jött a baba 1,5 órán át semerre. Már nem lehetett császározni, mert teljesen a szülőcsatornában volt.

Csak annyi volt az egész, hogy méhösszehúzódáskor a doki gátat metszett, ezt abszolút nem éreztem, nem is szokták érezni, mert ilyenkor feszül a gát. Aztán odatette a gépet és hipp-hopp kipottyant a pici. Szóval a gátmetszés igen szükséges, mert vákuumnál a baba kirobban és ha nem vágnak, szétszakít, az azért sokkal rosszabb. Utána mondták, hogy hüvelyben szakadtam kicsit, azt is bevarrta. Semmi rossz nem volt az egészben. Nem éreztem a metszést, a szakadást sem odabent. De nem azért, mert amúgyis olyan nagy fájdalmaim lettek volt. Semmi fájdalmam nem volt, mert nem volt normális fájásom. Aztán minden ugyanúgy zajlott mint másoknál, begyógyult rendesen, hamar. Kicsit duzzadtabb lehetett a seb, főleg a hüvelyi varrat miatt, mert nehezebben léptem, mint a szobatársam, de nem fájt jobban semmi. A gátmetszés ilyenkor nagyobb, olyan 7-8 cm is volt. Viszont sajnos hónapokkal utána még mindig nagyon gyenge maradt a gátizomzatom és emiatt süllyedéseim lettek, meg egyéb bajaim, amiket intimtornával jól orvosoltam. De ez egyén, hajlamfüggő. De ne aggódj, kicsi az esélye a vákuumnak, azért általában császár szokott lenni.