Aki kimondottam kérte a császárt az miért?

Szerencsére nem voltam ebben a helyzetben.

De elsősorban azok az indokok hogy anyuci félti a puncikáját hogy kitágul és emiatt félremegy a kedves párja, vagy programja van 3s szeretné ahhoz igazitani, vagy retteg a szüléstől és nem akar semmilyen fájdalmat. Akinek nem inge nem veszi magára de 90%-ban ilyen "nyomós" okai vannak.

Szerintem meg sokan kenyesek a fájdalomra, nincs turo képességük és hamar elfaradnak mert nem tudnak tartalekolni és közben kérik a császárt, a fogadott doki meg arra dől ahonnan kapja a pénzt gondolván legyen elégedett a páciens. Régen nem volt ritka az 1-2 napos vajúdás sem. Most meg már 8-9-10 órás szulesrol is ritkán hallani. A WHO szerint 5-10 százalék az indokolt csaszar. Ezzel szemben Magyarország listavezeto, majdnem minden második szules császármetszés.

13 órás szülesem volt, előtte rengeteg szules könyvet elolvastam.. ima May gaskin stb. Csak magamnak koszonhetem, hogy még tudtam szülni mert addig mentem míg a megfelelő szakembereket megtalaltam a háborítatlan szuleshez..

Anyukám szüléskor szerzett sérülései miatt.Kiskorunkban csak annyit láttunk,hogy anya "pelenkázza" magát.Diszkréten intézte,de milyen a gyerek,ugye...

Megbeszéltük,amikor agyilag megértünk rá,de ez engem végig kísért, pszichológusal is próbáltam feldolgozni,nem sikerült.

Célirányosan így kerestem orvost még a baba előtt jóval, nehezen találtam.

Minden oldalról próbálta velem megbeszélni mindkét oldalt,azt mondta,ha meghallgatom,átgondolom és az utolsó pillanatban is császárt szeretnék,megcsinálja.

A kiírt napon volt programcsászárom,semmi baj nem volt,úgy érzem, jól döntöttem.

En termeszetes szulest szeretnek, jobban felek a csaszartol, mint a huvelyi szulestol 😂

Itt Angliaban szabadon valaszthato a csaszar, nem kell hozza orvosi indok, De semmikepp sem szeretnek elni ezzel a lehetoseggel.

Az ismerősi körünkben mindössze ketten szültek meg simán hüvelyi úton, úgy, hogy senkinek semmi baja sem lett. Volt 40 percig elakadt baba, akinél császárt csinálni már nem tudtak, és az se volt biztos, ha életben marad, akkor egészséges lesz-e, kulcscsonttörött meg ilyenek. A többieknél meg ilyen-olyan küzdelmek után császár lett, csak ráadásul sürgősen.

Én úgy voltam vele, hogy a hivatalos statisztikák szerint (nem babafalva meg ilyen szarok) a TERVEZETT császár metszésnek szinte elhanyagolható mértékben nagyobb csak a kockázata és az is anyára, mint a hüvelyi szülésnek. De a tervezett számaiban benne vannak azok is, akiknek eleve olyan labilis az egészségi állapotuk, hogy hüvelyi szülésre egyáltalán nem is vállalkozhatnak, a komplikáció esélye tehát az alapproblémából fakad, nem a császárból. A babánál meg tök mindegy, igen ez így hivatalos. Sőt, császár közben biztos nem kap agyvérzést, nem törik véletlen csontja stb. Ritkaság, de előfordulhat hüvelyinél.

Mindkét szülésmódnak lehet szövődménye az anyánál, csak más típusú. Na most, ki melyiket vállalja szívesebben.

Megnéztem a helyi kórház császár statisztikáját, 47% császármetszés. Most menjek és vállaljak be egy bizonytalan kimenetelű hüvelyi szülést, ahol esetleg heroikus küzdelem után úgyis megcsászároznak, csak éppen kivárjuk, hogy a szerencsétlen gyerekem veszélyben legyen, aztán szaladgáljunk mint pók a falon, hogy gyorsan a műtőbe? Ráadásul az idő szorításában, baj esetén sietve bármilyen jó és gyakorlott valaki, könnyebben hibázik is, mint nyugodt, tervezett körülmények között.

A baba meg végül medencevégű volt, szóval úgyis császár lett a preferenciámtól függetlenül.

Én nem gondolom azt, hogy aki hüvelyi úton szül, az veszélyezteti a gyerekét, de a véleményem az, hogy aki a hivatalos kockázatok, hátrányok, előnyök stb. ismeretében hoz egy olyan döntést, hogy ő inkább a császármetszést vállalná, azon sem kell csodálkozni.