Az epidurális érzéstelenítéssel kapcsolatban szeretnék véleményt, tapasztalatokat?

Nekem nem volt választásom, kaptam.

Utána 8 óráig mozdulatlanul kellett feküdni, majd kb 5 órán keresztül annyira remegtem, hogy a kislányom alig tudtam kézbe venni, és még annyi, hogy sokáig nem tudtam a hátamon aludni, feszítő érzés volt.

Én enélkül szültem (semmilyen fájdalomcsillapítót nem kértem) előre megfogadtam, hogy teljesen mindegy, hogy mennyire fáj nem fogok kérni. Hát elképzelhetetlenül fájt, de eszembe se jutott. Igazából én azért nem kértem, mert aki ismerősöm kapott mindenkinek császárral végződött a szülése, mert megállította az egész szülést, vagy nem tágult tovább vagy nem ment lejjebb a baba. Nyilván én 6-7 ilyen emberről tudok, de mindenki a saját és a körülötte levők tapasztalataiból táplálkozik. De ha nem ismernék ilyen embereket akkor se kértem

Volna, nem tudtam előtte megfogalmazni pontosan, hogy miért, csak utána:). Férjem barátjának a felesége most szült a Honvédban és valami iszonyú jó fájdalomcsillapítót kapott, semmit nem érzett. Kitolásnál is csak azt, hogy mikor kell tolni, gyönyörű szülése volt azt mondta. Én nem vagyok az a tipikus anyuka, nem tudom hogyan fogalmazzak, de a többi szülésemnél se szeretnék kérni fájdalomcsillapítót. Iszonyatosan fájt, nem voltam magamnál a végén, de valahogy egy olyan katarzison esik át az ember, hogy sajnáltam volna, ha nem élem ezt át. Amúgy nem bírom a fájdalomat ezt úgy mondom.

Én mindkét módon szültem.

Az elsőt epidurális érzéstelenítéssel. Én nagyon megkönnyebültem mikor beadták. Akkor már csak az egyik oldalam fájt, és kicsit zsibbadt a lábam. Érzéstelenítéssel is érzel fájdalmat, különben nem éreznéd a fájásokat és nem tudnád mikor kell nyomni.

A második szülésemnél nem kaptam érzéstelenítést. Nem is lett volna idő rá, mert rohamos szülés volt. Fájt , de mivel igen rövid volt kibírható volt. Én ha még egyszer szülnék és lenne rá idő, biztos kérném az epidurált.

Szülészeten dolgozom.

Nekem az a tapasztalatom, hogy sok esetben kifejezetten jót tud tenni az EDA. Nem egyszer volt, hogy szinte már reménytelennek tűnt a helyzet, mert nem haladt semerre a szülés, "utolsó esélyként" megpróbáltuk az EDÁ-t és nem sok időre rá kitolás volt.

Az mondjuk tény, hogy jellemzően visszafogja a fájásokat, tehát alapból kötjük mellé az Oxytocint.

Mi leginkább azoknak szoktuk ajánlani, akiknél várhatóan hosszú és nehéz lesz a vajúdás. Pl. bejön elfolyt vízzel és zárt vagy szinte zárt a méhszája. Olyankor jön az Oxytocin, mikor már kellőképpen jók a fájások, akkor EDA és sok esetben tényleg szépen megszül. Arról nem is beszélve, hogy ha jól sikerül megszúrni (nem lesz féloldalas pl.), akkor a vajúdó legalább tud egy kicsit pihenni és nem lesz annyira kimerült egy 8-10 órás vajúdás végén.

Én akármelyik asszonyt kérdeztem eddig, akinek EDA-t kötöttünk, mind azt mondta, nagyon jó volt.

Nálunk mondjuk a kitolási szakban le szoktuk állítani, hogy a tolófájásokat megfelelően érezze és jól tudjon nyomni.

Ha valakinek már jól áll a méhszája és szépen, gyorsan halad a vajúdás, akkor nem biztos, hogy sok értelme van. Mire lejön az anesztes, mire kikérdezi, mire megszúrja, mire beáll a hatása, addigra már kb. eltűnt méhszájnál tart és kapcsolhatjuk is le.

Jellemzően többedszer szülőknek nem is nagyon szokott kellenni.

"mindeki kibírta, bedrogozom a gyereket, lebénulok, etc"

Imádom ezeket a szövegeket...

1. Egy fejfájást is mindenki kibír, mégsem inkább beveszem a fájdalomcsillapítót, ami elmulasztja fél óra alatt, minthogy napokig szenvedjek.

2. Az EDA-nál használt érzéstelenítő nem jut át a magzatba, tehát baromság az, hogy "bedrogozod a gyereked"

3. Javítja a méhlepény keringését, tehát még jó hatással is van a magzatra.

4. Amennyiben mégis császárra kerülne sor, az is elvégezhető epudiralis érzéstelenítésben és ez a műtétet követő pár órára is biztosítja a fájdalomcsillapítást.

5. Nem mondom, hogy olyan nagyon baromi régóta dolgozom, mert nem (2 éve), de egyetlen egy szövődményt sem láttam még EDA-val kapcsolatban.