Az otthonszülést pártolók azt mondják, hogy egy nőnek igenis joga van eldönteni, hol hozza világra gyermekét. És a babát ki kérdezi meg?

Én természetes szülés páti vagyok, ha lehet így mondani, de épp ésszel. Az otthonszülő nő ismerőseim mind radikális , szélsőséges nézeteket vallóak, akik jobban kötik az ebet a karóhoz, mint amennyire az épp emberi ész diktálná.

Ma Magyarországon ez 100%ig nem biztonságos. Lehet, hogy a kórházban is van rizikó, de még mindig bármilyen felmerülő hirtelen helyzetben ott van csak lehetőség megmenteni a gyermek és az anya életét. Innentől kezdve nincs miről beszélni. Aki ezt kockára teszi, akár bába, akár szülő szánt szándékkal, tehát nem otthon éri egy gyors lefolyású szülés, hanem bizonyítottan erre készült, én is lecsuknám. Emberölés, hanyagságból elkövetett szándékos károkozás. Soha nem kockáztatnék, az emberi élet, egészség, melyhez mindenkinek joga van.

Szerintem is a kórházak barátságosabbá, alternatívabbá tétele lenne a megoldás. Illetve, hogy ne legyen ennyi indokolatlan császármetszés.

Ebben a témában is sokféle nézet van, számomra az otthonszülés egy nagyon szélsőséges felfogás, mint ahogy a kívánságra kért programcsászár is.

Az aranyközépút lenne a jó.

Továbbra sem pártolom az otthonszülést, de azért olyat mondani, hogy aki otthon szül, az nem is szereti a gyerekét, hát ez mérhetetlen ostobaságot enged feltételezni. Feltehetően minden szülő nő szereti a gyerekét, és a legjobb meggyőződése szerint a legjobbat akarja neki, ebben kételkedni a legnagyobb tuskóságok egyike.

Úgy meg roppant kényelmes valamiről állástfoglalni, hogy a másik oldalt nem vizsgálja meg az ember, nevezetesen azt, hogy az intézményen kívüli szülés pártolói miért tartják ezt a megoldást elfogadhatónak, sőt, jobbnak, mint a kórházi szülést. Mert akár tetszik, akár nem, az otthonszülésnek is megvannak a maga előnyei, szólnak amellett is érvek, méghozzá valós, reális érvek.

Ettől függetlenül, ha beteszem egy kézpeletbeli mérleg két serpenyőjébe a kórházi és az otthoni szülés melletti érveket, nálam a kórházi "nyert".

De érdemes azt is végiggondolni, hogy a szülés (az élettani szülés) valójában nem egy betegség, a szülő nő nem beteg, hanem egy teljesen természetes folyamat megy végbe rajta. Egy normál, beavatkozásoktól mentes szülés nagy valószínűséggel nem igényel orvosi segítséget.

Gondolom a mániákus lepontozók idáig már nem jutottak el, mert rögtön rácsaptak a piros kézre, de azért leírom, hogy mindezek ellenére a magam részéről én sem tartom száz százalékig biztonságosnak az otthon szülést, mert sajnos nagyon ritkán, de azért mégis csak megeshet, hogy egy teljesen normális mederben folyó, nem belepiszkált szülésnél is előállhat olyan helyzet, ahol azonnali műtéti beavatkozásra van szükség.

Ennek a dolognak van egy története. Magyarországon is éltek és dolgoztak évezredes szüleszeti tudást hordozó és továbbadó bábák, akik tették a dolgukat. Aztán felépültek a kőkórházak, és a férfidoktorok, akik az akkor még relatíve fiatal tudományos kutatásoknak hittek kizárólag, így amíg egy bábának a saját szabályai szerint a kort tekintve hhetetlen higiéniai feltételeknek kellett megfelelnie, addig a doktorok egy jó kis boncolás után kézmosás nélkül mentek át a kórház másik szárnyába vajúdó nőket vizsgálni. Semmelweis annak az orvosi gőgnek lett az áldozata, ami képtelen volt beismerni a tévedést és a károkozást, inkább megölették a kollégát, amikor az rájött, hogy a tudományos hozzáállás élettanilag nem volt elég alapos...

Szóval... ezt csak azért meséltem el, mert a bábai tudás a mai napig több olyan vágás nélküli technikát ismer, amit az orvosin nem tanítanak. Arra alapul a hozzáállása, hogy a szülésnek van egy folyamata, amit ki kell várni, figyelni, testre szabni, ha bármivel közbeavatkozunk, és biztosítani a háborítatlanságot, hogy a hormonális folyamatok ne sérüljenek. A megfelelő hormonok, a nyugalom, a kizökkentésmentesség adja a szülés biztonságát, sajnos a mai kórházi staff annyira retteg a felmerülHETŐ komplikációk jogi következményeitől, hogy a túlbiztosítás és a művi beavatkozások már alapvetően kibillentik a vajúdást a természetes menetéből. Ez újabb beavatkozásokra sarkallja őket, és innentől már csak egyre rosszabb lesz. Majd a végén felmutatják a "delegalábbegészséges" csecsemőt, akit kiválóan és az esetek magas százalékában megszülhetett volna komplikációk és beavatkozások nélkül az anyja, ha ők nem lettek volna ennyire a folyamat természetétől elrugaszkodottak.

Saját farkába harapó kígyó.

Ma már vannak kórházi orvosok, akik igyekeznek képeztetni magukat bábai vonalon, de sajnos nagyon kevesen, és ő munkájukat is ellehetetlenítik az életidegen kórházi protokollok. A budapesti Szent István kórház korábban híres volt a bababarátsága okán, de tavaly több kiváló orvos otthagyta, mert a protokollok inkább védték a kórház becsületét, mint a gyermekek és az anyák jogát arra, hogy olyan körülmények között szülessenek és szüljenek, amilyeneket a biológia kitalált nekik.

Na ezért választják az emberek az otthonszülést. Mert akkor választhatnak bábai tudású szüléskísérőt.