Ha szülés közben nagyon félek akkor lehet baj? Az orvosok mit szólnak olyankor?

Fiona85: nem hiszem, hogy ilyen alacsony születésszámok mellett az lenne az általános, hogy futószalagon szülnek a kismamát ötösével. Van ilyen is, egészen biztosan, de nem mindenhol.

Pl. ahol én szültem, ott én voltam aznap az egyetlen, "akire rájött a szülhetnék", és egyedül voltam a vajúdóban. Sőt, ketten vannak egy szobában, egy zuhanyzóra és wc-re is. Szerencsére nem minden kórház egyforma.

És most leszek kiátkozva: nekem a szülésznő mondta, hogy látja, hogy nagyon fáradok, és kérdezte, hogy miért. Mondtam, hogy mert "nem illik kiabálni", és uralkodni akarok magamon. Majdhogy nem leb.ott, hogy nem a középkorban vagyunk, a férfi orvos is tudja, hogy a szülés fáj, és ha kiabálni akarok, akkor kiabáljak. Nem mondom, hogy ordítottam torkom szakadtából, de igaza volt: onnantól, hogy nyögdécseltem, meg felváltva káromkodtam, sokkal több energiám maradt a vajúdásra. Ennek is köszönhető, hogy röpke két óra alatt meglett a babám.

A második gyerekkel a fájásaim habokban sem voltak ehhez képest, egyáltalán nem volt megerőltető csendben szülni. Cserébe viszont 12 órán át tartott, mire végre a kezembe foghattam.

A harmadiknál azt hittem, ott halok meg, és végül hajszálon múlt, hogy nem a mentőben lett meg a kislányom. :D És mikor köldöktől hátközépig repedtem, ku.rvára nem érdekelt, hogy kinek tetszik, hogy felkiáltok.

Teljesen egyetértek az elsővel!!!!

És az biztos hogy nem nagyon szeretik az orvosok ha ordítani, kiabálnak.

Mikor szültem akkor volt egy másik kismama is a szülőszobában. Én szenvedtem csendben, halkan az orvosom ott állt mellettem, aztán az ügyeletes orvos rákiabált a nőre:

"Mikor befelé rakták akkor nem ordított így, úgyhogy fogja be a száját, mert nem lesz ereje megszülni!! "

Nagyot nevettünk.

4 hetes élmény....

"Amikor én szültem volt,aki a 2.5 kg-os gyerekkel ordított,pedig sokadik baba volt,én a 4.2 kg-os lányommal némán szenvedtem. Utálják az orvosok. És igatuk van. Hisztizni nem ér. De ne félj! Megéri!!!!!!"

"És az biztos hogy nem nagyon szeretik az orvosok ha ordítani, kiabálnak.

Mikor szültem akkor volt egy másik kismama is a szülőszobában. Én szenvedtem csendben, halkan az orvosom ott állt mellettem, aztán az ügyeletes orvos rákiabált a nőre:

"Mikor befelé rakták akkor nem ordított így, úgyhogy fogja be a száját, mert nem lesz ereje megszülni!! "

Nagyot nevettünk. "

Ez valami baromi undorító. Nem az orvos szül, sőt f.ngja nincs róla, hogy micsoda fájdalom, feltételezem, hogy hapsi lévén a fogorvos előtt remeg keze-lába, pedig hol van az a szüléstől.

Nekem senki ne mondja, hogy fogjam be a szám, ha nekem

úgy esik jól, akkor úgy csinálom, és biztos, hogy abban az idegállapotban el is küldeném az ilyen orvost melegebb éghajlatra, és a kísérőm sem hagyná szó nélkül az tuti, azt nem tenné zsebre az biztos, amit egy ilyen beszólásért kapna. Vezesse le máson az ideggyógyóját.

-----

Nyugi kérdező, én is félek, de szerintem ez természetes. Gondolj arra, hogy nem leszel ott egyedül (gondolom) és a végeredmény kárpótol mindenért.

Na most le leszek pontozva, de szerintem szülés közben még az is belefér, ha sírvafakadsz, hamarabb, mint mondjuk ha a bőrgyógyászaton bunkók veled :D

Viccen kívül szerintem természetes dolog félni az ismeretlentől (és ahogy valaki megjegyezte, aki meg már tudja, mi vár rá, az azért fél). Az orvos, szülésznő, stb ezeregy dolgot látott már a szülőszobában, volt már olyan a történelemben, aki szimplán bepisilt/kakilt közben... De arra koncentrálj, h 1)nemsokára túl leszel rajta és ott lesz végre a baba, 2) Magyarország ide vagy oda, de mégse a dzsungelben, a bozótban kell szülni segítség nélkül. Ott, akkor mindenki azért van, h neked/nektek segítsen.