Írd le vajudásod, szülésed rövid történetét. Neked, hogy volt?

Sziasztok! 13 hónapos a lányom. Éjfélkor 3 nappal a kiírt időpont előtt 10 perces fájásokra ébredtem, majd hajnal fél 4 kor bementünk a kórházba. Fél 6kor fektettek be a szülőszobára, 8 órakor kaptam méhnyaklazító szurit, ez meghozta az 5 perces fájásokat, majd délelőtt oxitocin de a lányom szíve lelassult tőle így leállították. Ez után csak délután fél 16-kor lett meg az én tündérvirágom, 15 és fél óra vajúdás után. Fájdalomcsillapítás nélkül.

Így van ahogy írtad is a kommentedben, hogy nyüszöghetünk meg fájhat de akkor is a legcsodálatosabb dolog ami velünk nőkkel történhet!!!

Sziasztok! Első babánál szombati nap volt, 38. hét, délelőtt már éreztem a rendszeres, de nem fájdalmas összehúzódásokat, dél körül lett gyanús, ebből lehet, szülés lesz. Párom kispályás focimeccsen volt, mire hazaért, még mindig nem voltak csak kb. 10 perces fájásaim, de elindultunk be a Margit Kórházba. Du. 3-ra értünk be, ekkor 2 ujjnyira voltam tágulva, azt mondták, kb. reggelre lesz meg. Kaptam beöntést, borotválást, egyebet nem, szülésznő telefonált az orvosomnak. Másfél órával később már 4 ujjnyi volt, telefon az orvosnak, aki éppen kádban ült. Az utolsó 20 percre ért be, így fájdalomcsillapítás nem volt. Kellemetlen élményként maradt meg, hogy fájáskor két nyomás között egyszer nem bírtam megállni és felkiáltottam, mire az orvos letolt, hogy ne ordibáljak, ha helyette nyomtam volna csendben, már kint lenne a feje, így pont megállt a szülőcsatornában. Gyors kitolással, gátmetszéssel 18.05-kor született meg a lányom, 2750 grammal, 9/10 Apgarral.

Pár hozzászólással előttihez: nem szép dolog ugyan mellettünk lévő etnikumra utalni, mindenesetre én örültem, hogy nem fogtam ilyet ki. Több esetben tapasztaltam az eltérő kulturális szokásokból adódó dolgokat kórházban ismerőseimnél: nem könnyű 10-15 fős látogató családdal együtt lenni egy kórteremben, akik ott vannak minden nap órákig, többször is, fasírt és levesszag közben folyamatosan esznek és hangoskodnak- örvendeznek, miközben mások pihennének. Leszarják, ha rájuk szólnak... persze tisztelet a kivételnek.

Sziasztok!

Engem 40+4 naposan befektettek mert felment a vérnyomásom és vagyon vizes voltam.

Ez volt kedden.Mivel rendeződött a vérnyomásom, megbeszéltük az orvosommal, hogy pénteken hazamehetek majd vasárnap megyek vissza( megjegyzem, 3 utcára lakom a kórháztól, szóval még gyalog is 15 perc lett volna)Na de ebből nem kért a kisfiam.Csütörtök 23.00-tól már nem aludtam, de nem is tudtam miért.Aztán 4.30körül, mentem az éppen ügyeletes szülésznőmhöz, hogy beszélgessünk már, mert nem tudok aludni.Ő gondolta mi lehet az oka, gyors NST, miszerint már 4-5perces fájásaim volta, de nekem fel sem tűnt.Meg vizsgált, nyitva voltam 3 ujjnyira.Na akkor berezeltem, hogy ha ennyire nem érzek belőle semmit, akkor még jó hogy nem otthon vagyok, mert különben már csak arra eszméltem volna, hogy kint van a kismanóm.8.30-kor burkot repesztettek, meg volt a beöntés, letusoltam, aztán még egy picit mászkáltam.Vártam páromat, akit elkapott a hasmenés annyira ideges volt :).Végül felfeküdtem a szülőágyra, de akkor már a (burokrepesztés után) éreztem is a fájásokat.

Nem is kicsit.Egy kicsit szundiztam az ágyon, amennyire tudtam legalábbis, akkor már 2 perces fájásokkal, nem sok volt, de legalább pihentem.Aztán jött a toló fájás, kiabált a szülésznőm hogy menjenek segíteni és 3 nyomással meg lett a kisfiam10/10 apgarral.Nálunk nem adnak érzéstelenítőt, de ki lehet bírni.

10.40 szerepel a papíromon, de addigra már a varrásokkal is kész voltunk 8 belül 5 kívül mert repedtem is.Nekem az személy szerint sokkal rosszabb volt mint a vajúdás.Azt mondták hogy ahhoz képest hogy első baba, hamar meglett és kevésbé "szenvedtem" mint a 2.3.-k babások.Nem tudom.Ha jön a második, majd meglátom.DE már most csinálnám újra, mert nagyon jó volt meglátni azt a lila moszatos kis síróbabát.:)

Viszont az etnikumra rátérve:mire én végeztem és visszatértem a szobába, addigra csak 5 kisebbségi anyuka maradt az egész osztályon és 2 magyar.De az etnikummal voltam egész hazajövetelig, sokkal aranyosabbak voltak és nagyon jókat beszélgettünk.Persze nem mondom hogy nincs olyan akit a hátam közepére sem kívánnék, de Ők nagyon aranyosak voltak.

Szülés előtt 2 nappal megvizsgálat az orvos és azt mondta semmi jele a szülésnek,úgyhogy jövő héten befektet.másnap nst szintén semmi fájás hosszú egyenesek...

Másnap hajnal 4 kor kezdődtek a fájások 15-20 percenként.reggel apa elment dolgozni mert azt mondta hogy már halucinálok biztos a tegnapi meggy miatt görcsölök.reggel 8kor már 10 percesek voltak de nem mertem még hívni hogy menni kéne előtte gyors tusi hátha elmúlik mert csak jósló.Még el is mentem kávézni a barátnőmhöz de ott már 5percesek voltak.Akkor felhívtam a dokit és azt mondta azonnal menjek be.Apa hazajött a munkából fürcsi és nyomás.11:30ra értünk be ott megvizsgált a doki 2 újnyira nyitva voltam irány a szülőszoba!Adatfelvétel és 12re sikerült felfeküdnöm az ágyra.Burokrepesztés(nem fájt)majd oxitocin.2 perces nagyon durva fájások jöttek..Én sajnos behánytam az oxitocintól..de ez volt a legkellemetlenebb....13:15kor megszületett a lányom(első szülés volt)!!

Dec.3-ra voltam kiírva a kisasszonnyal,de ő megvárta a 6.-át.(A mikulás hozta :)

Hajnali 4kor enyhe fájásokra ébredtem.8-ra mennem kellett NST-re,ahol semmit nem vettek észre a fájásokból.Így hát haza engedtek.Elmentünk az Auchan-ba bevásárolni,ott már néha igencsak belém hasított a fájdalom.Nem győztem markolászni a bevásárlókocsit!

Végeztünk a bevásárlással,hazamentünk.Majd délután 4kor már 10perces fájásaim voltak.Irány a kórház! Fél6-kor vettek fel a szülészetre.Fél8-8körül burkot repesztettek és este fél11-kor megszületett az én Drága Egyetlen Kincsem.Gréta 3030g és 53cm