Mire számithatok szüléskor?

Erre nincs sablon. Kilehet bírni, évezredek óta csinálják a nők. Ráparázni fölösleges.

Ez nagyon valtozo, baratnom elso szulese azzal indult, hogy pukkanas, elfolyt a magzatviz, kb 3 ora mulva a kezeben volt a gyerek. Az enyem hosszabb volt, de tuleltem. Azt mondjak, van egy pont, amikor mar nem tul jo erzes, es csaszart meg erzestelenitot kerne az ember, na onnantol mar nincs messze a vege. Nekem a vajudas kemenyebb volt, a kitolas mar nem volt annyira veszes. Es nem a semmiert csinalja az ember, ott van utana egy pihego picike.

Én is első babás vagyok, pont egy hónapom van hátra (ha a baba is úgy gondolja). Olvasgattam róla jót és rosszat,néztem videókat is. Én pozitívan állok hozzá, nem félek tőle (még). Úgy érzem, hogy ügyesek leszünk, szépen, komplikáció mentesen lezajlik minden :) természetesen tisztában vagyok vele, hogy mi minden történhet, de próbálok nem gondolni rá...csak pozitívan :)

Szia. Novemberben szültem. 10 órát vajúdtam. Rettenetes fájdalmaim voltak. Nem voltak téveszméim arról, hogy könnyen fog menni, de ilyen fájdalomra nem számítottam. De az élet kárpótol, hidd el: mikor a mellkasomra tették a Babámat, már semmi sem számított, egyes egyedül Ő. És az idő egyébként is mindent megszépít: a legcsodálatosabb emlékeim fűződnekba kórházhoz!:)

Április 17_én szültem de mar 16-án elkezdődött. Egyáltalán nem voltak normális fájásaim , hol kisebbeknek hol nagyobbaknak mutatta a gép de én mindet egyformán iszonyú fájdalmasnak éreztem. Szerintem a fáradtság is betett 22óra után. Aztán kikönyörögtem hogy mostmár csináljanak valamit és el is indították oxy-val közbe kaptam egy nagy adag nospát mert tartottak hogy annyi erőm nem marad hogy kitudjam nyomni a kislányom. Miután megkaptam az indítót rá 2órára meglett a picim ebből kb 30perc volt a kitolási szakasz. Amint rátették a hasamra minden megszünt az összes fájdalom az összes kín. Összesen majdnem percre pontosan 24órát vajlódtam. De ezek ellenére mégegyszer végig csinálnám mert igaz azthittem akkor nem bírom ki de így 10hét után könnyes szemmel emlékszek vissza és nem a fájdalmakra hanem amikor először megpillanthattam a picim.