Császár vagy természetes úton?
Mindkettő mellett van pro és kontra. Tudom, hogy egyénfüggő.
Kérem, azok az anyukák írjanak, akik megtapasztalták ezt vagy azt. A lábadozási időt, személyes véleményüket.
Minden személyes információnak örülnék.
Nem, ez nem a Te döntésed kérdése! Ez a nőgyógyász szakmai döntése kell, hogy legyen.
A hüvelyi szülés hossza, a vajúdás alatt a fájdalom valóban egyéni. A fájdalom ma már több módszerrel csillapítható ( a jógától, a meditáción, a "gázon" át az epidurális katéterig a választék széles) Lábadozási idő? Régen ha megszült egy nő, másnap már megint dolgozott, ellátta a családot.
A császármetszés műtét, minden rizikójával együtt. A szövődmények aránya ennek megfelelően magasabb. A lábadozás hosszabb, a hosszú távú következmények szintén gyakoribbak (összenövések, hasi panaszok stb).
DE ha a mama vagy a baba érdeke, kilátásai jobbak akkor el kell időben végezni. Tehát válassz egy szülészt akiben megbízol és bízd rá (szakmai tudására, tapasztalatára) a döntést.
Első szülésem 8 óra vajúdás után császárral végződött.
Második szülésem alkalmával kb 24 óra volt a vajúdás,időnként leálló fájásokkal,de hüvelyi úton sikerült megszülni.A hüvelyem végig repedt,mert a gyermekem úgy jött mint a rakéta.
Ha lesz 3.babánk remélem sikerül ismét a szülés.Egyikből sem épültem fel gyorsan,de szülés után amikor azonnal rádteszik a babát az felejthetetlen.Nem csak megmutatják 1 másodpercre Mielőtt elviszik...
Első szülésem: Az első fájástól számítva, ami nem volt jelentős, 6 óra alatt lezajlott. Rá 30 órával a saját lábamon mentem ki a kórházból, karomban a kisfiammal (USA-ban született, ott ez volt a szokás).
2. szülés: 3 ujjnyi volt a méhszáj, mikor a doki megvizsgált, előtte még nem volt fájásom. 4 óra múlva megvolt a második fiam.
3. hasonló gyorsan, 3,5 óra alatt lezajlott.
4. Kicsit elhúzódott a kitolás, 4,5 óra lett így az egész.
Simán felépültem mind a négyszer,azóta sincs semmi bajom.
Én nagyon féltem a császártól, irtóztam az EDA gondolatától, az infúziótól, a betegségtudattól. Mind a 4 gyerekemet mindenféle beavatkozás, infúzió, borotválás beöntés és egyebek nélkül szültem. Mielőtt valaki félreérti:Csak az első született az USA-ban, a másik három Magyarországon.
Szóval nálam egyértelmű a válasz.
Hú, hát nekem viszont kettő császárom volt, és "szerettem". Mármint, semmi gondom nem volt, sőt mindkettő után másnap már mentem kávézni a kórházi büfébe. Bár tudom, ez a ritkább.
Az első sürgősségi volt, a második programozott, először faros, majd harántfekvéses lett a baba.
De valóban, választani nem lehet. Illetve én az elsőnél szívesen kipróbáltam volna a természetesen szülést. Nyilván arra is készültünk. A másodiknál viszont annyival volt jobb,hogy nem féltem már a császártól.
A szülés maga nekem tényleg élmény volt, a fájdalom nem volt olyan erős, mint gondoltam, meg mint amennyire megígérték. (Háromgyerekes kolléganő szerint a lehető legnagyobb fájdalom, amit ájulás nélkül ki lehet bírni. Én viszont sok, nagyobb fájdalmat átéltem már, szerintem a szülés pl. egy fájdalmas fogászati beavatkozáshoz képest elhanyagolható). Nem sokkal rosszabb, mint egy nagyon erős menstruációs fájdalom (ha éltél már át olyat, vannak szerencsések, akik nem, én lehet, hogy megedződtem az évek alatt :))
A lábadozás viszont borzalmas volt, de szerintem ez kizárólag a kórházi személyzet hozzáállása miatt.
Ha tudnék olyan kórházat, ahol szülés után normálisan bánnak velünk, bátran szülnék még egyet hüvelyi úton.
Viszont tény, hogy a lábadozás ideje alatt én mindenkinek azt mondtam (fiatalabb rokonnak, aki még nem szült), ha jót akar magának, ragaszkodik a császárhoz. Ezt azóta már nem gondolom ennyire egyértelműnek, mert én pl. nem szeretném átélni, hogy ébren vagyok, miközben felvágnak.
Dehát kinek a pap, kinek a papné...
"Viszont tény, hogy a lábadozás ideje alatt én mindenkinek azt mondtam (fiatalabb rokonnak, aki még nem szült), ha jót akar magának, ragaszkodik a császárhoz."
Bocsánat, de te szereptévesztésben vagy. Ez nem kívánságműsor. A korai és késői szövődmények a császár esetében többszöröse a hüvelyi szülésnek. Biztos találsz szülészt aki kellő "motivaltság" esetén talál indokot a műtétre, de a következményeket a kismamának kell viselnie.
felvagatod magad viccbol?
azon gondolkodom kivetetem a vakbelem mert ugyis csak utban van
csaszar eletmento beavatkozas ha termeszetes es jo lenne a csaszar a nok tepozarral vagy cipzaral szuletnenek a hasukon
labadozas hosszu fajdalmas heg ronda has nagy marad es belul osszenovesek keletkezhetnek tonrkemehet a holyag termeketlen lehetsz koevtkezo terhessegnel szetreped a heg egy reggel es meghal a baba es te is LEGY esznel szulj a huvelyeddel azert van odarakva
Bocsánat 7-es, de te vagy szereptévesztésben, és úgy látszik, a szövegértéssel is problémáid vannak.
A kérdező nem arra volt kíváncsi, hogy orvosilag mi helyes és mi nem, hanem a válaszadók SZEMÉLYES VÉLEMÉNYÉRE!!! És ezt ajánlom figyelmükbe a pontozóbajnokoknak is.
Egyébiránt ha láttál volna a szülés után pár nappal, értenéd, hogy miről beszélek, ahogy a rokonaim is értették.
További jó okoskodást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!