Hogyan lehet megkülönböztetni a valódi szülési fájdalmat a többitől? Pontosan milyen a szülési fájdalom, írjátok le, kérlek!
Azoktól kérdezem, akiknek a harmadik trimeszterben többféle (alhasi görcs, szúrkálás, hasi) fájdalma és méhösszehúzódása, keményedése volt folyamatosan.
Nekem estefelé mindenféle fájdalom elő szokott jönni, hol ilyen, hol olyan: alhasi görcs, szúrkálás, hasi középtáji fájdalom, derékfájás, hosszú méhösszehúzódás/keményedés.
A rendszeresség elvét ismerem, de nekem volt már olyan is, hogy majdnem rendszereződött, aztán abbamaradt.
Például említettek a derékból kifelé sugárzó fájdalmat, olyat, ami nem marad lokális.
35 hetes vagyok és azon gondolkodom, hogy ennyiféle fájás megélése után (megszoktam őket) egyáltalán tudni fogom-e mikor induljak. Kb. 1,5-2 órára vagyok a kórháztól (nem körzeti). A körzetitől 40 perc. Ha belegondolok már vagy 20x elindulhattam volna, ha kicsit is nem tájékozódom.
Köszönöm szépen!
Nem nyugtattatok meg, de ezzel jár a szülés, csak remélem, hogy végül egyértelmű lesz a fájás vagy lesz olyan szerencsém, hogy magzatvízelfolyással indul. Esetleg jelez előre a nyákdugó is.
Volt olyan, hogy mértem az időt és sajnos alhasiból is volt már 1 és 1,5 percesem is. Nekem a menstruációs görcsnél sokkal erősebbek vannak.
Első szülés, de a sok fájás eredményeként a méhszáj nyílik, a méhnyak rövid. A 40. hétig azonban nem vizsgálják újra, csak Nst lesz, így a fájdogálásokkal ki is nyílhatok teljesen.
Az a gondom, hogy a kórház messze és nehogy úgy járjak, hogy itthon üldögélek, majd felébredek a tolófájásokra. Anyukám volt így, nagymamám szintén csak kipottyantotta a gyereket, és apai ágon is könnyen szültek.
A férjem folyton faggat, hogy mi van, nem kell-e indulni, szerinte sokszor kellett volna már, majd ha tényleg elindul a gyerek és nem veszem észre, akkor én leszek a hibás.
Szerintem egy szülés sosem szól arról, hogy "ki hibás, meg ki nem".
Lehet hogy szuperül klappolnak majd a dolgok, és lehet hogy csak jól, de meglesz a babád.
Már csak pár nap és nem koraszülött, de ha most indulna, akkor sem lesz semmi.
Az meg hogy sok a jósló, nem egyenlő a méhszáj nyílásával.
A harmadik babámmal 8 héten át sok és erős jóslóm volt, és amikor befektettek a 41. héten megfigyelésre, akkor is csak másfél-két ujjnyi volt a méhszáj, és már hetekkel előtte is ugyanennyi.
Ha megnyugtat, akkor menjetek.be amikor úgy érzed, csak lehet lesz egy felesleges utatok.
Nem vagyunk egyformák, van akit a kórházi környezet (egy vizsgálat) megnyugtat, és van akit (mint engem) idegesít, én mindig arra vágytam, hogy a lehető legkevesebb időt töltsük a kórházban, inkább otthon szerettem vajúdni.
És az sem jelent különösebbet, hogy a felmenőid hogy szültek. Lehet hogy könnyen tágulsz, de pl. a stressz az visszatartja a folyamatot, és minden szülés más, még ugyanannál az anyukánál is...
Próbálj ráhangolódni arra, hogy most ez a bizonytalanság van, és ez a normális. Pozitívan állj hozzá, hogy adott egy nő, aki képes szülni, és minden valószínűség megvan egy szép szülésre. Nem szabad azzal foglalkozni, hogy "de mi lesz ha..."
Nyugi!
A férjem folyton faggat, hogy mi van, nem kell-e indulni, szerinte sokszor kellett volna már, majd ha tényleg elindul a gyerek és nem veszem észre, akkor én leszek a hibás.
bocsi de ez vicces volt :-DDDD
ha ezzel jön akkor mond neki h nem is te hanem ö a hibás elvégre ö csinált neked gyereket :-DDDD
Az a helyzet, hogy a tankönyvi szülés előjeleit fel tudom mondani, de a testem tréfálkozik velem, ami fokozatosan rosszabb. Így nem csoda, ha bizonytalankodom, pedig korábban szörnyen magabiztos voltam, jól megtanultam, hogy mi és mi nem szülés tekintve a kórház távolságát.
A férjem, rohanna velem a kórházba/orvoshoz minden jelre, én meg csillapítom, csak már az a baj magamnak sem hiszek. Pl. az este 3-4 percenként jött erős alhasi fájdalom, ami kb. 1 percig tartott. Kérdezte, hogy ne menjünk az ügyeletre, mondtam, hogy áááá, ez nem kisugárzó fájdalom, biztos csak a gyerek feje tágítja a méhszájat.
Na, de mások ilyesmivel már az ügyeleten vannak...
Amúgy a méhszájam 1110...
Nem tankönyvien fogsz szülni, hanem a saját szülésedet kell megélned.
Ha sikerül pozitívan, akkor az sokkal jobb, mint ha halálra idegesíted magad. A férjedet küldd el sétálni, és beszéljétek meg, hogy majd hívod, ha indulni kell, nehogy már még ő stresszeljen Téged.
mond neki h még van 5 heted
ne akarja már h idő előtt szülessen meg a gyerek :-)
szal nyugodjon le mert csak te is ideges leszel
Én úgy tudnám leírni, hogy a derekamból indult, egészen a hátamnál, aztán mint egy hullám, át a törzsemen: belül, kicsit lentebb, majd le a szeméremcsontig. Nem is a fájdalom volt benne a jellegzetes, hanem az a húzó, szorító érzés, ami végigment a testemen. Aztán mikor elérte a szeméremcsont táját, kb. 10 másodperccel később eltűnt.
De elárulom, én csak utólag vagyok ilyen okos, még a kórházban is, mikor vártuk az orvost, azt hittem, hazaengednek még, mert jóslóknak hittem a fájásokat. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!