Ti mit csinalnatok a helyemben? Csaszar?

Én egy éve szültem itt, tölem nem kérdezték meg, hogy akarok e császárt. Marha soherek, egy császár már rohadt drága. Mindenkinek ajánlgatják az otthonszülést vagy a birt centert, mert ezek tök olcsók. A környezetemben is azt tapasztalom, hogy nagyon nagyon végsö esetben császároznak.

(Amugy az én szülésem csodálatos volt és 100%osan elégedett voltam mindennel és mindenkivel. Ez csak a szülésre vonatkozik. A terhesgondozásra nem.)

Nehéz ügy... én is félnék a helyedben, ahogy itt olvasom, az ottani terhesgondozás kritikán aluli. Az igaz, hogy a császár egy viszonylag "tuti" dolog. Vannak kockázatai, mint minden műtétnek, de olyan gebasz, hogy beszorul a baba, nagyon durván szakad az anya stb. nem lesz. Azért szeretik jobban a dokik is nagyrészt, mert "sima ügy", kisebb a kockázata, és persze gyorsabb.

Ugyanakkor én császáros voltam, nem saját kérésre, faros volt a babám. Én nagyon sajnálom, hogy nem szülhettem. Depis nem vagyok ezért, vagy ilyesmi, lényeg, hogy egészséges a kislányom, de furcsa érzés, hogy van egy gyerekem, de nem szültem, még csak egy fájást se éreztem. Kicsit olyan, mintha kimaradtam volna valamiből. Talán majd a következőt megszülhetem.

Ha viszont ennyire félsz, lehet jobb, ha biztosra mész, nagyon nem jó rettegve nekiállni ennek.

Én császárt választottam hasonló okokból. Nekem azt mondták, higy ingyenes legyen, kell egy akármilyen ok, akár az is jó, hogy félsz a szüléstől. Nekem azt irták a papiromra, hogy nem birom a pszichés terhelést. Gondolhatod mennyire érdekel, de életem legszebb napja lett és legjobb döntése.

Férjem ott volt végig mellettem, a műtős csapat hihetetlen milyen kedves volt, a picit rögtön odahozták, és 3-an voltunk még engem össze nem vartak. Mielőtt engem kitoltak apukával elmentek méretszkedni, és kb 3 perc múlva a megőrzőben találkoztunk. Ott 4 ótát voltunk utána toltak az osztályra.

Fájdalmam minimális volt, másnap kelhettem fel, az aem volt borzalmas, csak kicsit szédültem, igy túl sokat nem sétáltam elsőre. Rá pár órára ismét felkeltem, akkor már a folyósóra is kimentünk, de még totyogtam, másnapra teljesen ok volt minden. Haza is mehettünk volna, csak a fiam sokat fogyott, igy maradtunk még 2 napot.

Tudom, hogy nem ez a megszokott és elfogadott, de életem legszebb élménye és annyira hálás vagyok, hogy igy szülhettem!!!!

2 és fél hetes kisfiú anyukájab:-)

Előző vagyok, persze hogy lehetnek komplikációk, hisz tényleg egy hasi műtét. Alá is kellett irnom egy papirt, hogy vállalom a kockázatot és ott volt egy lista ami lehet, meg persze szóbab is tájékoztattak.

Hála Istennek nàlunk semmi gond nem lett :-)

Csak az is legszebb élményed legyen előző, ha a következő terhesség megtapadásánál lehetnek problémák, mely vetéléssel, mélyen tapadó lepény veszélyeivel járnak! Emellett összenövések és egyéb komplikációk szintén játszanak. A császár egy komoly hasi műtét és többszöröse a rizókója a természetes szülésnél.

Én csak akkor engedném bevállalni, ha valóban komoly pszichés problémák állnak fenn. Az anyuka szorongása a szülsétől, a félelem a fájdalomtól, a kényelem nem tartoznak ezek közés az okok közé.

Inkább kérdező írnék egy részletes szülési tervet, hogy az első komplikációnál, mely kicsit is kétes, azonnal kéred a császárt. Ebbe nem tartozik bele az, hogy fáj. Kérd írásban, hogy semmiképpen ne erőltessék a normál szülést, csak ha minden flottul megy magától.