Az izmosabb nők könnyebben vagy nehezebben szülnek?

76%-os. Úgy írsz, mint aki nem szült gyereket! És borzasztóan szűklátókörű vagy megbocsáss. Én sem veszekedni akarok, de provokációt érzek a válaszodból. Mindent és mindenkit egy kalap alá veszel, szidod a rendszert, holott a rendszerben rengeteg orvos és szülésznő van, sokféle tapasztalattal, hozzáállással!

Egy biztos, hogy nincsen tapasztalatod a szülési sérülésekben és komplikációkban. Nagyon nagy naivitás úgy gondolni, hogy a komplikáció a kórháztól van! Nálunk csak a szűk családban történt már az otthonszülésből komplikáció! Ebből egy halálesettel végződött, kettő értelmi fogyatékossággal! Mind a hármat meg lehetett volna akadályozni, ha a mamák nem otthon szülnek, hanem kórházban, ahol van császárra lehetőség.

Nagy butaságokat írsz és ez nagyon káros, mert valaki elhiszi, hogy a kórházban kevésbé van biztonságban, mint otthon. És úgy megy be szülni, hogy már előre retteg. Holott sok helyen már sem borotválás nincs (bár igényes nő ezt elvégzi magától), sem beöntés (de van, aki ezt kéri). Oxitocin is csak akkor, ha kell. Mert tudod az orvos sem hülye és pontosan tudja, hogy minek milyen következménye lehet.

Mind a fájdalomcsillapítót, mind az oxitocint segédeszköznek kell tekinteni, ami van, ha szükséges. Régen is örültek volna a nők ennek a lehetőségnek hidd el! Csak akkor még nem volt.

És van többféle szülés. Van könnyű és van elhúzódó, brutális. És ez esetben azért nagyon jól jön ez az EDA. Így is megdolgozik mindenki azért a babáért, fölöslegesen minek szenvedjen?! A császár sem leányálom a felépülése. Szóval kicsit módjával és gondold át, hogy miért hibáztatsz mindent és mindenkit...

A gyermekágyi láz az első olyan kórházi szülésekhez kapcsolódik, ahol boncoltak is az orvosok. Még nem volt fertőtlenítés, nem ismerték. Amikor Semmelweis behozta a klóros fertőtlenítést, akkor drámaian lecsökkent a halálozása.

A mezőn szülésekbe bizony sokan belehaltak magába a szülésbe is. Nyugodtan nézzetek szét Afrikában... ott is ez a helyzet még napjainkban is.

Egy kis statisztika:

"A 20. század első felében Magyarországon még igen magas volt a születés

körüli halálozás aránya, 1920-ban ezer születésre 62 perinatális halott

jutott, amelyből 27 volt késői magzati halálozás és 35 a korai csecsemőhalálozás"

"Az életkörülmények javulása, az egészségügyi ellátás fejlődése,

köztük a perinatális/neonatális intenzív centrum hálózat kiépülése eredmé-

nyeképpen a születés körüli halálozás aránya folyamatosan javult, 1990-

ben 14 ezrelékre csökkent és 2011-ben már 7 ezrelék alatt volt. "

(kpi-statisztikai hivatal. Forrás: [link]

A 20-as években már lehetett császárt végezni... még korábban az sem volt! Tauffer végezet hazánkban az első sikeres császárt 1890-ben

76%-os! Nem vagy orvos és ez nagy különbség! Biztosan erre is van példa, de megvan az oka, hogy nem engedik az elhúzódó szülést! Én meg sérült gyerekekkel dolgozom és nagyon sok közülük szülés közben sérül, a legtöbb a természetes szülésben (elhúzódó kitolás, vajúdás az egyik példa)

Nem elég csak világra hozni valahogy azt a gyereket! Egészségesen, ép aggyal célszerű ezt megtenni.

Nagyon rossz véleménnyel vagy a szakmáról, azért én is megkérdezném, hogy melyik kórházban dolgoztál és mikor, és a kollegáid is egyetértenek-e a véleményeddel.

Változatlanul azt látom, hogy lázítod a nőket, ezzel veszélyt okozol. Egy laikus, aki nem képzett, nem tudja megítélni reálisan, hogy mikor és milyen beavatkozásra van szüksége ahhoz, hogy minden rendben legyen.

Nem az eszköz a hibás, ami létezik, hanem az, aki ezt nem kellő szakértelemmel használja. Továbbra sem gondolom, hogy minden magyar orvos kontár lenne a szakmájában...

Nekem könnyen ment, igaz előtte intimtornára is jártam. Meg valóban az eem mindegy ki milyen sportot űz. Béres Alexandrának inkább a hasizmával voltak "problémái" mint a szüléssel.

Ja az elsőt 3 a másodikat 1 óra alatt szültem meg a fájásoktól számítva, amit nekem egyből 5 percessel indultak.