A baba is megszenvedi a szülést? Miért, hogy? Van valami infótok erről?

Csak képzeld magad a baba helyébe ahogy a biztonságos közegedből valami erő átprésel egy iszonyú szűk lyukon....majd a megszokott 37 fokból belecsöppensz egy jóval kevesebb hőmérsékletű helyre ahol az eddigi sötétség helyett vakító fény és ismeretlen hangok fogadnak, sehol az anya megnyugtató, ütemes szívdobbanása.

De az a jó, ha ezt átéli a baba, kell a későbbi életéhez az élmény.

"Császárnál bekakil a sokktól és könnyen kap fertőzést."

Erre valami forrást is tudsz mutatni, vagy csak saját elképzelés?

Hát biztosan nem kellemes neki.

A kis teste , meg a kobakja összenyomódik, hogy kiférjen, az biztosan fáj.

Meg az sem lehet túl jó, hogy ahogy vki írta, a 37 fokos melegből és sötétből kikerül a huszonakárhány fokba és a kórházi lámpa belevilágít az arcába. :)

A megszületés

A szülés során a babát sokféle hatás éri. A megszületés folyamata és körülményei stresszt jelentenek a babának. Megkülönböztethetünk élettani, környezeti és ellátási stresszt.

Élettani stressz

Ide tartozik mindaz, ami a baba testével és testében történik a méhösszehúzódások hatására és a szülőcsatornán való áthaladáskor. A megterhelés egyik forrása a szűk helyeken való átjutásból eredő nehézség – összepréselődés, nyomás érzet.

A másik forrás a méhösszehúzódások miatti időszakos oxigén- és tápanyagellátás elakadás, ami a méhlepény oxigénellátási problémáiból, illetve a köldökzsinór összeszorulásából származhat. Az oxigénhiányos állapot kivédésére a magzat saját stresszhormon-rendszerét használja (a mellékvese által termelt adrenalint és noradrenalint).

A szülés közben termelődő magzati stresszhormonok a baba számára komoly segítségforrások mind a születés közbeni, mind a születés utáni időszakban.

A katekolaminok (stresszhormonok) hatásai:

– javítja a légzést (növeli a felületaktív anyag mennyiségét, segíti a tüdőben lévő folyadék felszívódását, növeli a tüdő tágulékonyságát, tágítja a hörgőcskéket)

– védi a szívet és az agyat (növeli a vérátáramlást a létfontosságú szervekben)

– tápanyagokat mozgósít

– melegít (az ún. barna zsírszövet lebontásával, ami hőtermeléssel jár)

– a babát éberré teszi, ami segíti a korai kötődés kialakulását az anyával és a szoptatás-szopás elkezdését 5

Környezeti stressz

Ennek forrásai azok a környezeti ingerek, amelyek az újszülöttet a születése időpontjában érik. Szoros összefüggést mutat az ellátásból fakadó stresszel, de mégis külön tárgyalható. A magzat az anyaméhben sajátos védett állapotban van – minden megerőltetés nélkül érkezik a tápanyag és az oxigén a köldökzsinóron keresztül, állandó a hőmérséklet, a fények és a hangok tompák, az anyai szervezet hangjai (szívdobogás, bélmozgás) ritmikusságával erősítik az ellazult állapotot.

Ehhez képest a születés utáni világ inger áradata – alacsony kinti hőmérséklet, erős fény, zajok, tapintási ingerek – jelentik a környezeti stresszorokat.

Leboyer francia szülészorvost az újszülöttekkel való együttérzés indította az ún. gyöngéd születés kialakítására. Receptje a következő: minimumra csökkenteni a környezeti stresszt, a külső ingerek tompításával, minimalizálásával.

A félhomály, a magasan tartott szobahőmérséklet, a baba anya hasára helyezése az első szopás lehetőségének biztosítása, a köldökzsinór pulzálás abbamaradása utáni elvágása, a baba 37 °C-os vízbe helyezése, majd bebugyolálása adják a legfontosabb összetevőit ennek a receptnek. A kulcsmozzanat az átmenet biztosítása az anyaméhen belüli és kívüli élet között.6

Ellátási stressz

Azok az eljárások tartoznak ide, amelyeket az egészséges újszülött szülőszobai ellátása néven jelölik a szakemberek. Ezen a kórházban született babák átesnek, de szükségességük, főként azonnaliságuk megkérdőjelezhető.

Ide tartozó ellátások:

– a nyák eltávolítása a száj- és orrüregből leszívással

– a köldökzsinór átvágása, a köldökcsipesz felhelyezése.(Jó esetben az anya hasára helyezik az újszülöttet, és megvárják a köldökzsinór pulzálásának abbamaradását.

– köldökellátás, a fürdetés, a testméretek meghatározása (testsúly, testhossz, fej- és mellkas kerület).

– a bőr megszárítása, a hőveszteség csökkentésére (jó esetben az anyához kerül vissza a baba).

– a baba megkapja a bilétáját, amin a mama és a saját neve szerepel

– jön a szemcseppentés ezüst-acetát vagy nitrát oldattal, mivel az anya esetleges gonorrheás fertőzése súlyos kötőhártya gyulladást okozhat

– előfordulhat szondázás – az orrjáratok a nyelőcső és a végbél átjárhatóságának ellenőrzésére egy hajlékony csövet vezetnek be az orron keresztül.7

A rutinellátást követően a bababarát szemlélet értelmében a baba meleg takaróba bugyolálva visszakerül az édesanyához, akinek a baba ellátása közben megszületik a méhlepénye és elvégzik az ún. posztplacentáris ellátását (sebellátás, oxitocinadás). Más ellátási formaként ekkor kerül két órára inkubátorba az újszülött a kihűlés megakadályozása végett.

Itt említhető még az újszülöttek ún. Apgar-értékének meghatározása: a szívfrekvenciát, légzést, izomtónust, reflexingerlékenységet és bőrszínt pontokkal értékelik (0-2 pont), és ezt bizonyos időközönként megismétlik (1perc,5 perc). Hét pont alatti érték azonnal orvosi beavatkozást tesz szükségessé! A maximális érték tíz pont.8

Emlékszik-e az ember a megszületésére?

A legtöbb embernél ezek az emlékek tudatosan nem hozzáférhetőek. Ugyanakkor sok adat van, ami arra utal, hogy a megszületésünk élményéről, sőt az azt megelőző időkről is megmaradnak az emlékeink.

Ezek hipnózissal megközelíthetővé válnak, de a rebirthing légzéstechnikája szintén a megszületés időszakát hozza felszínre, teszi újra átélhetővé és korrigálhatóvá azt. Felnőtt páciensek kezelése során tapasztalták, hogy sok pszichés és pszichoszomatikus tünet mögött a magzati életbeli illetve a születés körüli ártalmak állhatnak. Ebben a méhen belül átélt elutasításnak és a születés körüli beavatkozásoknak és környezeti stressznek egyaránt szerepe lehet.

Feldmár András kanadai pszichoterapeuta szerint a születésnek négy fázisa van:

1. Extázis bent

Ez a méhen belüli időszak, amikor még minden rendben van. Elég az oxigén és a tápanyag a baba számára, meleg és védett hely az anyaméh. Ennek a jó érzésnek az első összehúzódással van vége.

2. Nincs kijárat

Az összehúzódások miatti nyomás fokozódik, de még nem nyílt ki a méhszáj, nem jelent meg a menekülés lehetősége. Beszorítottság, egyre erősödő külső és belső nyomás érzés társulhat hozzá.

3. Véres csata

A méhszáj kellő nagyságúra megnyílik a baba számára kaput nyitva. A gyerek dugóhúzószerű mozgással jön ki, rettenetesen nagy a súrlódás (bőr-bőr, nyálkahártya között), de óriási a gyerek kiszabadulási vágya, úgyhogy a súrlódás (ellenállás) ellenére is kifele igyekszik, hogy szabaduljon szorongatott helyzetéből, nem érdekli már semmi és senki.

4. Extázis kint

A baba azt érzi, végre vége a nyomásnak, újra van oxigén, sok negatív testérzet megszűnik, jó esetben az anyai test ismerős ölelése veszi körül. Ekkor negatívum lehet a köldökzsinór gyors elvágása, hiszen újabb fulladásélményt okoz, de ezt a saját légzés beindulása oldja.

A véres csata az élet része – Feldmár szerint az eredendő bűn fogalmába is azt az érzést vetítjük bele, hogy anyánk „vérét ontva”, azon átküzdve magunkat kell megszületnünk.

Ha az anya a szülés után oldott, boldog (oxitocin, endorfin) és jó élményként gondol vissza a szülésre, akkor a baba számára a küzdelem értelmessé válik, későbbi életkorában is biztosítva a megküzdést a nehéz helyzetekkel, átmeneti állapotokkal.

Ha szülés után az anya elesett, elérhetetlen akár fizikailag, akár érzelmileg a baba számára, a küzdelem kimenete negatív színezetet kap. Az így született ember a későbbiekben elkerülheti a küzdelmes helyzeteket, félelmetesnek élheti át az elszakadással, elválással kapcsolatos élethelyzeteket. A szülés hosszú távú jelentősége az, hogy a születés körüli élmények olyan mintát adhatnak, amelyek egész életünkben elkísérnek, pl. az elszakadás, átmenetek vagy a mindennapok csatáiban és a kihívásokban való helytállás tekintetében.9

Winnicott szerint a szülés során történő összes esemény az eredetinek megfelelő sorrendben rögzül az újszülött emlékezetében. Megkülönböztet három születés - élmény típust:

1. Normál, egészséges, összességében pozitív élményként megélt születés. A jó születés énerősítő hatású, pozitív életutat alapoz meg, hiszen az első nagy problémamegoldás az ember életében. Stabilitást és biztonságérzetet ad a későbbi nehézségek esetén.

2. Összességében inkább traumatikus születés.

3. Extrémen traumatikus születés: az átélt trauma hatására kialakulhat egy olyan mintázat, amely végig kísérheti az ember a problémamegoldásait, kihívásokra adott reakcióit.10

Etényi Zsuzsa a gyerekek perinatális emlékeit vizsgálta egy egyszerű kellék – egy három méter hosszú, másfél méter átmérőjű puha cső segítségével, ami a szülőcsatornát képviselte, és figyelte a gyerekek reakcióját a csövön való áthaladásban. Szoros összefüggést talált a gyerek csőre adott reakciói és a születésük körülményei között. A szülőcsatornában elakadt gyerek születéséhez hasonlóan csak segítséggel (vákuum, fogó) tudott a csövön átjutni, vagy a császárral a született a beilleszkedésig el sem jutó magzati élmény esetén a gyerek el sem indult a csőig. Egy hipoxiával született gyerek pl. a csövön átjutás után mivel kék színt nem talált, egy lilára festett fejű embert rajzolt.11