Normalis hogy igy erzek ha a parom nem erti meg a szulestol valo felelmem? 37 hkm
Rettegek a szulestol,foleg a gatmetszestol es ami utana jon mondjuk az elso nap...minden ismeros ferfitol azt hallom hogy a nok mekkora "hosok" hogy ilyet kibirnak stbstb..az en parom meg csak azt hajtogatja amikor felhozom,hogy mennyire felek,hogy "jajj mennyi no tulelte mar, te is tul fogod". Nekem ez tok rosszul esik hogy igy all hozza,es ugy erzem hogy egyaltalan nem ert meg. Epp ezert nem is szeretnem hogy benn legyen szulesnel es ezt meg is mondtam neki.mert hogy tamaszkodjak egy olyan emberre amikor igenis tamaszra van szuksegem,akit ugy erzek h nem ert meg es nincs mellettem..mert neki mutottek a terdet es akkor azt hajtogatja hogy az akkora fajdalom volt hogy neki biztos h igenis van fogalma rola,milyen lehet egy szules..en meg nem igy gondolom..en sem szultem meg,es remelem a legjobbakat,de sosem birtam az ilyen jellegu fajdalmakat es igenis felek.
Normalis ez, vagy tenyleg tulreagalom?
Szerintem biztosan csak nyugtatni akar, csak nem túl szerencsésen sikerül neki...
Viszont én tapasztalatból mondom, hogy a gátmetszéstől ne félj, én szó szerint észre sem vettem, hogy mikor csinálták (fájás közben csinálják, és nem érzed), ezt teljesen komolyan mondom, én azt hittem, hogy csak legenda, hogy nem lehet észrevenni, de tényleg nem lehet. Én miután a doki mondta, hogy fog csinálni direkt nem néztem még arra sem, hogy ne lássam, hogy mikor, hogyan csinálja...
A szülés utáni naptól pedig pláne ne félj, ez sem közhely, hogy megszűnik minden fájdalom amikor megszületik a baba, mert tényleg megszűnik. És most ezt nem ilyen romantikus szövegként írom, hanem szó szerint vedd. Nem azt mondom, ha ülsz fájni fog kicsit, meg szúrnak a varratok, ilyesmi, de egyáltalán nem kibírhatatlan.
Ne stresszeld magad, túl leszel rajta, és minden rendben lesz.
Elso: o is ugyanezzel jott, de ettol valahogy nem erzem h mellettem allna..
2.: koszi szepen :)
a férfiak ált nem olyan empatikusak mint a nők, nem tetszik nekik ha vki sajnáltatja magát, vagy gyenge és istápolni kell, az ő agyukban nem ez van központi helyen.
beszélj anyukáddal
Nekem meg mindig azt mondogatta a férjem, hogy "Te akartad!"
Szóval a hozzáállás hasonló volt.
De bent volt szülésnél, nekem eszméletlenül jó volt, amikor vajúdásnál masszírozta a derekam, ő meg utólag bevallotta, hogy nagyon rossz érzés volt neki a tehetetlenség, meg hogy látott szenvedni, és nem tudott segíteni (pedig mondtam, hogy nekem segített a derékmasszással).
A szülés meg hát, fáj. Brutálisan. Én szakadtam, nem volt idő gátmetszésre. De nem éreztem. És tényleg úgy van, hogy amikor kint a baba, már nem érzel fájdalmat. Megszűnik. A többi már csak kellemetlen érzés. Én másnap meg már kifejezetten jól voltam, ülni sem volt gond.
Szóval teljesen normális a félelmed, én kifejezetten rettegtem szülés előtt. Mert ismeretlen.
A gátmetszés tényleg egyáltalán nem fáj. Nm fogod érezni. Varráshoz meg lehet helyi érzéstelenítést kérni.
Nem szándékosan, de én a férjem alkarját haraptam, amikor nagyon fájt valami. A végén a doki rápillantott a karjára, aztán odanyújtott neki egy doboz fertőtlenítőt gézzel és ragtapaszokat, hogy a biztonság kedvéért kezelje le a karját...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!