Akinek pici korkülönbséggel jött a (tervezett) kistesó, milyen volt az élet várandósan és milyen volt a két picivel?

Nekem a nagy 21 hónapos erösen dackorszakos gyerek volt mikor a kicsi született

Nem kaptunk bölcsis helyet, a legközelebbi rokon 500km-re, így a férjem volt az egytlen segítség aki 18-ig dolgozott.

A terhesség jó volt. a Nagy elött irodában dolgoztam, elvoltam punnyadva, az elsö terhességet nehezen viseltem. Másodiknal fitt voltam, és rengeteg dolgom volt, mert 2 héttel a szülés elött költöztünk.Mindent egyedül kellett csinálnom, lakást keresni, becsomagolni, a kicsire készülni és a naggyal törödni.

Az elsö 3 hónap a kicsivel és a naggyal tényleg nehéz volt. De tudtam, hogy csak 3 hónap és azt kibírjuk. Nekem a szoptatás már a nagynál sem ment, a kicsinél meg mindent megakartam tenni... ìgy 40 perc szoptatás+15 perc fejés+15perc cumisüveg. Ès ez 2 óránként ismétlödött. A nagy az összes kisvakondot kívülröl ismerte, mert muszáj voltam lekötni, így ment a tv elé. De nem lett tv függö, most 4 éves és napokig tv sincs bekapcsolva mert nincsen igénye rá.

Féltékenység szinte egyáltalán nem volt, nincsen. Olyan volt, hogy ö is ölbe akart mikor szoptattam, de akkor ö is jött az ölembe. Engem akart néha, de a tesót mindig imádta. Most is imádják egymást. Most már megy verekedés, de semmi komoly.

1 év és 4 nap van a két gyermek között.

Az első elég problémás volt, míg a kistesó meg nem született, aztán nagyon jó gyerek lett. Ha a kicsi aludt, ő csendben volt, ha fent volt, gagyogott neki. Imádott a babakocsi mellett sétálni, és később,mikor már pár szót tudott, mindenkinek mondta, "én tesóm, szeretem".

A várandósság az elsőnél pokol volt, többet voltam kórházban, mint otthon, a másodiknál semmi gond nem volt.

A napirendet szinte azonnal átvette a nagyobbik, és a hazamenetel után a kicsinél szinte be is állt a napirend.

Nem volt féltékeny,imádta őt.