Ha szülész lenne a férjed, járná hozzá terhesgondozásra illetve szülnél nála?

Szerintem nem.

Nem jó dolog érzelmi alapon megközelíteni olyan esetleges kérdéseket, ahol néha fájó döntést kell hozni (akár fizikailag akár lelkileg).

7. válaszoló! Egy másik lérdésnél nem azt írtad véletlenül,hogy a férjed is átnézett ultrahangon,mert benne igazán megbíztál?

Mert az itteni hozzászólásod nem pont ezt tükrözi.Vagy azt nem te írtad?

Ez nem kötekedés,csak érdekes,hogy ennél a kérdésnél etikátlannak tart egy-két dolgot,a másiknál meg ezzel szinte ellentétes választ adott.Ide miért nem tudta beírni,hogy ultrahangon is nézte.

Tudod,az én párom is szülész és érdekelt volna,hogy másoknál mi a szitu.Ennyi.

7. vagyok.

Idézek az itteni hozzászólásomból: "Nyilván minden ultrahangomon ott volt, ha volt valami gondom, otthon megvizsgált"

"Az egyetlen, ami segített, az az, hogy a férjem orvos, és ő nézte át rendszeresen uh-on, benne igazán megbíztam."

Nem látom, hogy hol üti egyik a másikat. :) Minden ultrahangomat megnézte, ahogyan itt is és ott is írtam, tekintve, hogy ő a férjem, a szerelmem, aki mindenben mellettem van, egyértelműen benne bízom leginkább.

Azonban pontosan tudom, hogy bőven adódhat a terhesség vagy a szülés során olyan szituáció (mint ahogyan nálam adódott is), amikor teljesen életszerűtlen és etikátlan a férjemet a saját egészségünk -adott esetben életünk- felelősévé tenni. Példa: a lányunknak az utolsó NST-je és flowja nagyon kétértelmű lett, nem nagyon tudtuk eldönteni, hogy mi legyen, sem ő, sem a többi kezelőorvosom (neonatológus, szülész). Végül a szülészorvosom hozta meg a döntést, és örülök, hogy nem a férjem vállára testáltam ezt. Ahogyan előttem is írta valaki: ilyen helyzetekben egy férfi, akinek a felesége és a gyermeke van "vészhelyzetben" nem döntőképes.

Azonban azt hiszem, ebbe teljesen belefér, hogy az ultrahang eredményeimet megnézze, sőt, egyszer hétvégén rendszeresen görcsölgetni kezdtem a 34. héten, akkor ő nézte meg a méhszájam, és ő csinált egy uh-t is. A 12. hét előtt pedig nagyon sokat stresszeltem (PCOS), hogy megmarad-e a terhesség, ilyenkor is ránézett uh-n. De soha nem kértem, hogy döntsön, hogy egyebekben gondozza a terhességem.

És ez jól is volt így, a szülés körül kialakult komplikációk a mi döntésünket igazolták.

Egy szó, mint száz, mindkét választ én írtam, nem érzem köztük az ellentmondást. :)