Mennyire van ennek igazság alapja? Régen jobban bírták a szülést a kismamák?
Nemrégiben szült az egyik rokonunk. Amikor anyuval mentünk látogatni a kórházba őt és a babát, egy kismama éppen szült, de úgy kiabált, üvöltött fájdalmában, hogy zengett az egész szint. Amikor azon a héten ismét mentünk, megint szült valaki, és ugyanúgy fájdalmas kiabálás, sikolyok.
Anyu megjegyezte, hogy régen (kb. 25-30 évvel ezelőtt), a kismamák nem adtak ennyire hangot a fájdalmuknak, amikor ő szült, onnan tudták, hogy valaki szült, hogy telefonon hívták az orvost, meg nagy volt a sürgés-forgás. Valamint a kórházban dolgozik anyu testvére is, és ő is mondta, hogy az osztály már azon gondolkolzik, hogy hangszigeteli az egész szülőszobát, mert akárki arra jár és szülés van, borzasztó hangosan hall mindent.
Én azzal érveltem, hogy minden ember más, mindenkinek más a fájdalomküszöbe (még nem szültem), és mindenki másképp éli meg. Anyu szerint ez hülyeség, csupán több tartás volt anno a kismamákban. Szerintetek? Ti is "hangosan" vajúdtatok, szültetek? Nyilván nem arra gondolok, hogy hang nélkül, de olyan esetekről beszélek, amikor már tényleg borzasztó még hallgatni is, és folyamatosan sikolyokat, üvöltést lehet hallani már a lécsőházban ahogyan közeledünk a szintre.
Az idő szerintem sok mindent megszépít, az a kismama sem azt fogja mesélni 20 év múlva a gyerekének milyen nehéz volt hanem azt hogy milyen szép.
Mondjuk a tv-ben néha olyan sikítozásokat csinálnak, lehet valami hasonlót látatok ami szerintem is már csak hiszti.
Nehogy elhidd.
Anya mesélte, hogy mikor engem szült 30 éve, mellette egy cigányasszony teli torokból üvöltve vajúdott órákig.
Én épp arra vártam, hogy szabad legyen az apás szülőszoba, de olyan hangosan sikítozott meg átkozódott az előttem szülő nő, hogy hirtelen abba maradtak a fájásaim, annyira megrémültem, mondtam, hogy haza megyek... Nem igazán tolerálták a szülésznők, többször is rászóltak az anyukára, hogy veszélyezteti a babát, mert kevés oxigén jut így neki...
Mikor rám került a sor nem éreztem egyáltalán késztetést, hogy hangoskodjak... Egyszer nyögtem fel hangosan mikor megéreztem az első tolófájást és megijedtem...
az első ami eszebe jutott a kérdésedről: az asszony szoknyája sokmindent eltakar. Nem illett kiabálni.
Amúgy gondolom régen nem volt ekkora divat az oxy, méhszajtágítás sem, ezek pedig piszkos tudnak fájni.
En ameddig emlekszem teljesen hang nelkul vajudtam.Aztan a kitolasi szakasznal elajultam, onnantol elegge osszemosodnak a dolgok, nem tudnam biztosan megmondani, hogy kiabaltam-e.Akkor mar kicsusztak a dolgok az iranyitasom alol, fogalmam sincs igy mennyire sikerulhetett arra figyelni, hogy ne kiabaljak.
Azt viszont a sportoloknal is megfigyelheted,hogy mekkorakat nyognek, egyesek kiabalnak (pl karate utesek utan eleve azt tanitottak a gyerekeknek, hogy adjanak ki hangot; de a teniszezok is nyognek az utesek utan) pedig ok nem is szulnek :D
Nem hiszem,hogy barmi koze lenne a fajdalomkuszobhoz a kiabalasnak.Szerintem regebben egyszeruen csak szemermesebbek voltak a nok, es amennyire tudtak magukba folytottak a sikolyokat.Nem a szulest birtak jobban, hanem jobban odafigyeltek az onkontrollra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!